Sport sport

Amikor savanyú képű nácik tapsoltak a megvetett bajnokoknak

Gretel Bergmann 1936-ban, bő egy hónappal a berlini olimpia nyitánya előtt német csúcsot (160 centiméter) állított fel női magasugrásban. Nem először. Már 1931-ben rekordot (151) ért el hazájában, ám két évvel később – származása miatt – kitették az ulmi sportklubból. Ezért aztán 1935-ben a brit bajnokságon győzött, mert – hogy tudjon egyáltalán edzeni – Angliába költözött.

Zsidónak lenni a két világháború között nemcsak a náci Németországban volt nehéz.

Körmöczy Zsuzsát, minden idők legnagyszerűbb magyar hölgyteniszezőjét nemhogy kizárták a válogatottból és törölték a hazai ranglistáról, de a Roland Garros 1958-as győztese – a szégyenteljes korabeli törvények miatt – még labdát se vásárolhatott magának. A nevéről is le kellett mondania – Pintér Klára álnéven bujkált –, ám edzeni tudott, mert az FTC két extraklasszis labdarúgója, dr. Sárosi György és Toldi Géza befizette helyette a pályadíjat az Üllői úton, Fáncsy Ferenc gondnok pedig vállalta veszélyt, hogy a számkivetettnek nagy titokban helyet ad a ferencvárosi salakon.

Az arany Toldi és a jó lelkű Sárosi az után került baráti kapcsolatba a kirekesztett sporttársnővel, hogy az első magyar bajnoki címét már tizenhat évesen elhódító Körmöczy a teniszlabdával dekázni is tudott. Nem ütővel: lábbal. (Indításairól, kapura lövéseiről már nem szól a fáma. Annál inkább arról, hogy Párizsban még háromszor volt a legjobb négy között – 1959-ben újra a döntőbe jutott –, és elődöntőt vívott Wimbledonban pályafutása legragyogóbb esztendejében, 1958-ban.)

Na de nálunk nem rendeztek olimpiát, Berlinben viszont igen, ezért horogkeresztes körökben nagy fejtörést okozott Bergmann benevezése. Az atlétát hazazsarolták azzal, hogy otthon maradt családtagjait nem feltétlenül üdülőövezetbe utaztatják, ha ő maga nem tér vissza, ám hiába értett a fenyegetésből, és javította meg otthon a német csúcsot, a huszonkét esztendős sportolót közvetlenül a játékok előtt kihagyták a válogatott keretből. Csapattársainak azt hazudták, hogy megsérült, rekordjait pedig törölték a birodalmi nyilvántartásból.

Nem minden német zsidóval történt ez így. A tőrvívó Helene Mayert, aki 1928-ban – alig tizenhét évesen – ötkarikás diadalt aratott Amszterdamban, majd 1935-ben megfosztották német állampolgárságától, ugyancsak hazahívták az 1936-os olimpiára. Ő az Egyesült Államokból tért vissza, és versenyzett is Berlinben, ahol naivan náci kézlendítéssel tisztelgett a dobogón azoknak, akik aztán zsidók millióinak iparszerű kiirtásával iratkoztak ki az emberek világából.

A nácik aznap savanyú képpel tapsoltak, ha összeütötték a tenyerüket egyáltalán, mert mindhárom érmes – a győztes Elek Ilona, az ezüstös Mayer, valamint az 1932-ben első osztrák Ellen Preis – zsidó volt.

A Völkischer Beobachter – amelyhez Kósa Lajos, a hazai agytröszt megkerülhetetlen alakja volt szíves a Népszabadságot hasonlítani annak brutális és alattomos „felfüggesztése” után – nyilván nem emelte ki, hogy egymást követő három olimpián is az alsóbbrendű faj képviselője nyerte a női tőrvívást, ráadásul az „alávaló” trió tagjai még együtt is álltak az emelvényen, ám ettől ez történelmi tény. Amúgy Preis berlini születésű kettős állampolgár volt, de a náci Németországnak nem kellett 1932-ben. Ausztriának az arany és a bronz mellé egy másik bronzot is szerzett 1948-ban, harminchat esztendős korában. Az Anschlusst megúszta, kilencvenhat évet élt.

Bergmann százhárom éves korában hunyt el New Yorkban 2017-ben. Az Államokba nyolcvan esztendővel korábban emigrált, s első két tengerentúli évében három amerikai bajnoki címet nyert (kettőt magasugrásban, egyet súlylökésben). Harminchatos mellőzése után a németek Elfriede Kaunt és Dora Ratjent indították női magasugrásban. Utóbbi a negyedik helyen kötött ki, de beállítása nem ezért keltett blamázst, hanem azért, mert utóbb kiderült róla, hogy férfi. (Korábban Bergmann szobatársa volt az edzőtáborokban, ám a száműzött utóbb azt mondta: „Soha nem láttam őt levetkőzni.”)

A valóban nőnek született Kaun hallatlanul szoros versenyt vívott a brit világcsúcstartó Dorothy Odammel, valamint Csák Ibolyával. Mindhárman túljutottak a 160 centin, ám egyikük sem ugrotta át a 162-t. A szervezők ezért pótsorozatokat tartottak az utóbbi magasságon, s a szűnni nem akaró hosszabbításban – három sikertelen széria után – a magyar lány egyedül repült át a léc fölött.

Csák Ibolya az 1936-os olimpián. Fotó: Sportbild Schirner/ullstein bild via Getty Images

Aznap Csík Ferenc is aranyérmet nyert, a Sporthírlap pedig ekképpen szellemeskedett:

– Ki nyerte a százas úszást?

– Csík.

– Hát a női magasugrást?

– Csák.

– S mi volt a jutalma?

– Csók.

– Mi lesz az olimpiával vasárnap?

– Csuk.

– Miért olyan szófukar ön?

– Csak.

A viccet félretéve: Csák, aki kilencvenegy éves korában hunyt el, színésznő szeretett volna lenni, de a pénzjegynyomda estélyén, tánc közben a Nemzeti Torna Egylet egy korifeusa is felfedezte kitűnő mozgáskészségét. A pénzjegynyomda a mamája munkahelye volt, majd a magyar női atlétika első olimpiai aranyérmese – aki bölcs előrelátással váltott a tornáról – szintén ott dolgozott három és fél évtizeden át.

Berlini diadala után azt mondta: „Nem szoktam a körmömet rágni, de most a ráadásban rövid néhány perc alatt mind a tízet lerágtam.” Idehaza díszes hintón hajtathatott szűkebb pátriájába, Pesthidegkútra, az úton rezes banda kísérte, a házánál diadalkapu várta.

Ám harminchatban nem csupán neki és aranyérmes társainak hálálkodtak. Igaz, akkor sem sokáig, mert 1937 elején Csák elkeseredetten beszélt arról, hogy abbahagyja a versenyzést, a férjét ugyanis Hidegkútra köti a munkája, ezért nem tudnak beköltözni a fővárosba, ahová villanyossal jár edzeni. A megálló huszonöt percre volt a lakásától, gyalogolt és utazott szüntelenül. Már feladott minden reményt, amikor értesítették házastársát, Kádár Lajost, hogy állást kapott Budapest Székesfőváros Közlekedési Részvénytársaságánál, közkeletű nevén a Beszkártnál. Csák így mégsem vonult vissza a versenyzéstől, és szépen megköszönte Ivánkovics Kálmánnak, a kultuszminiszter titkárának a nem várt segítséget.

Az Országos Testnevelési Tanács elnöke pedig a Führer előtt hajbókolt. A sportvezető a következő szövegű táviratot küldte „Adolf Hitler vezérnek és birodalmi kancellárnak” a magyar küldöttség hazautazása közben a passaui pályaudvarról:

Amikor a magyar olimpiai csapat elhagyja a német határt, mély meghatódottsággal gondolunk a felejthetetlen berlini olimpiára. Fogadja Nagy Méltóságod legmélyebb csodálatunknak és legszívesebb jó kívánatainknak kifejezését azokért a nagyszerű teljesítményekért, amelyekkel Németország az olimpiai eszmét sikeresen előbbre vitte. Legőszintébb köszönettel emlékezünk meg arról a szeretetteljes fogadtatásról és hűséges barátságról, amelyet mi, magyarok, Németországban mindenkor tapasztaltunk. Kelemen Kornél dr., a magyar királyi kormány képviselője.

Néhány huszonegyedik századi Horthy-rajongó szeme most nyilván könnybe lábad.

A kiemelt képen a női tőrvívás dobogósai láthatóak az 1936-os berlini olimpián, balra Ellen Preis, középen Elek Ilona, jobbra pedig Helene Mayers. Fotó: Getty Images

Ahol a futball esze és szíve találkozik!

Válogatott írások a legjobbaktól.

Minden hónapban legalább 24 kiemelkedő színvonalú tartalom havi 990 forintért. Próbáld ki 490 forintért az első hónapban!

Ahogyan szerzőgárdánk összetétele ígéri, a legkülönfélébb műfajokban, témákban jelennek majd meg szövegek: lesznek elemzések, interjúk, kisprózák, riportok, lesznek hazai és nemzetközi témák, adat- és véleményalapú cikkek egyaránt.

Tartsatok velünk minél többen, hogy együtt alakíthassuk, építhessük az új magyar futballújságot, amely leginkább az írások nívójával és egyediségével akar kitűnni! Fizessetek elő, olvassatok, kövessetek minket, vitatkozzatok velünk, adjatok ötleteket! Várjuk ebbe a közösségbe mindazokat, akiknek a futball csak egy játék, s mindazokat, akiknek a futball több mint egy játék.

KIPRÓBÁLOM!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.