A Magyar Kajak-kenu Szövetség vezetése gyorsan reagált a járványhelyzetre. Radikális lépéseket hoztunk. Szinte valamennyi válogatott versenyzőnk és az edzői stáb a gyakorlat szerint a februári, márciusi időszakot meleg égövi edzőtáborban tölti. Amikor elkezdett élesedni a helyzet, a szövetség azonnal megalakította a saját operatív csoportját, amely azt a feladatot kapta, hogy megfelelő akciótervet dolgozzon ki a sportolóink azonnali hazautaztatására és a felkészülés biztonságos, hazai vizeken történő folytatására
– vázolta az elmúlt napok történéseit Kárai Péter, a Magyar Kajak-kenu Szövetség Gazdasági és vagyongazdálkodási alelnöke.
A szövetség vezetése tehát mindenkit hazarendelt. Utolsó turnusként Csipes Ferenc által irányított csoport érkezett Budapestre március 21-én: a többek közt az olimpiai bajnok Csipes Tamara, vagy a nyolcszoros világbajnok Medveczky Erika nevével fémjelzett csapat Dél-Afrikából Doha érintésével, szombaton hajnalban landolt a Liszt Ferenc repülőtéren.
A szövetség elnöke, Schmidt Gábor, Kubina Ádám főtitkár, Sütő András Fejlesztési és vagyongazdálkodási igazgató, Boros Gergely szakmai igazgató, Hüttner Csaba szövetségi kapitány által alkotott operatív csoport biztos kellett legyen abban is, hogy a külföldről hazaérkezett sportolók és edzők nem fertőződtek meg koronavírussal.
„Az egyenként elég komoly összegbe kerülő tesztet a szövetség saját hatáskörben és saját forrásból egy magán egészségügyi szolgáltatónál rendelte meg. Valamennyi olyan versenyzőnket, edzőnket köteleztük az elvégzésére, aki az olimpiai felkészülésben érintett. A múlt héten elején végeztük el az első teszteket, de még vasárnap is zajlott az eljárás, hétfőn és kedden a második mintákat is levették.
Csak azt engedjük be az elkülönített »karantén-edzőtáborokba«, csak azok folytathatják a nyíltvízi edzéseket, akik minimum két negatív teszttel rendelkeznek. Ezen kívül mindenkinek vásároltunk speciális maszkokat.
Hüttner Csaba szövetségi kapitányt, aki munkájából kifolyólag a legtöbb emberrel érintkezik, a legprofesszionálisabb FFP3-as maszkkal láttuk el, a többi szövetségi alkalmazottnak, aki rendszeresen ki kell mozduljon otthonról FFP2-es maszkokat biztosított a szövetség” – vázolta a további saját forrásos biztonsági intézkedések sorát az alelnök.
Az MKKSZ négy, mindenki más elől lezárt edzőtábort hozott létre:
- Szegeden és Dunavarsányban 30-30 fő,
- míg Szolnokon és Budapesten, a Gubacsi híd lábánál lévő edzőközpontban 10-10 fő léphet be és készülhet tovább teljes elszigeteltségben az olimpiára.
A kanadai olimpiai bizottság eközben hétfőn bejelentette, hogy nem engedi el idén Tokióba a versenyzőit és az ausztrálok is úgy nyilatkoztak, inkább 2021-el terveznek. Keddi hír, hogy Amerika és Új-Zéland is inkább halasztana, amely után nem sokkal a japán televízió is azt közölte, Abe Sinzó miniszterelnök is megegyezett Thomas Bach NOB-elnökkel az egy éves halasztásról. Pár perccel később a hivatalos döntést is bejelentette a NOB.
Felmerül a kérdés, mire a mindenáron edzés, ha napok óta sejthető, idén júliusban nem lesz Tokióban olimpia?
„Korántsem olyan egyértelmű egy olimpia elhalasztásának kérdése, mint ahogy azt sokan gondolják. Nézzük először a versenyzők gondolkodását. A MOB egyeztetésre hívta a sportolói bizottságok vezetőit. Ehhez kapcsolódóan az MKKSZ Sportolói Bizottsága megkérdezte a versenyzőket a tokiói olimpia kapcsán. Pauman Dani, aki ma már a szövetség sportolói bizottság elnöke szintén az operatív törzs kérésére készített egy felmérést a sportolóink között. A kérdés két fő témára koncentrált: halasszák el az olimpiát vagy sem, illetve, ha a NOB úgy dönt, hogy az eredeti időpontban megtartja, elmennél-e vagy sem? Nos, az első kérdésre a versenyzőink 72 százalék szavazott a halasztás mellett.
De még érdekesebb, hogy 87 százalék vállalná a részvételt abban az esetben, ha a tokiói olimpia az eredeti időpontban kerülne megrendezésre
– árulta el a belső felmérés eredményét Kárai.
A körkérdés és a válaszok tökéletesen szemléltetik a sportolók gondolkodását, mit is jelent számukra a négy év felkészülés, a már megszerzett, vagy a még begyűjthető kvóták, az olimpiai álom sutba dobása, még ha csak ideiglenesen is.
A sporttörténelemben olimpiát eddig csak a világháborúk miatt halasztottak el. Még akkor is folytatódott az olimpia, amikor 1972-ben a Fekete Szeptember nevű palesztin terrorszervezet merényletet hajtott végre a müncheni olimpiai faluban az izraeli sportolók ellen. A világ és az olimpiai család belerázkódott az eseménybe, a NOB mégis a folytatás mellett határozott. Akkor és ma is úgy értékelik ezt, hogy jó döntést hoztak, mert az olimpia éppen annak az eszménynek a megtestesítője, hogy kell legyen valami, ami mindenek felett áll, képes legyőzni a legrosszabbat is.
A mai globális média által irányított világban az emberek gondolkodása azonban jelentősen változott a 48 évvel ezelőttihez képest. Hasonló terrorakció esetén ma már szinte elképzelhetetlen közösségi nyomás nehezedne a NOB-ra az olimpiai versenyek azonnali felfüggesztése érdekében, pont, ahogy a mindennapokban zajlik mindez a világjárvány miatt.
Ráadásul feszítő a pénzügyi kérdés. A NOB 1960-ban története során először kapott 1,2 millió dollár közvetítési jogdíjat az olimpia sugárzásáért. 1984, Los Angeles óta beszélhetünk üzleti alapú játékokról: akkor 159 ország közvetítette élőben a szocialista országok által bojkottált olimpiát és ezért 286,9 millió dollárt bevételezett a NOB. 2012-ben ez az összeg már 2,5 milliárdra rúgott.
A gazdaság több szektorát érintő pénzügyi sokkon túl még rengeteg kérdőjel merülhet fel a tokiói szervezők és a NOB-vezérkar fejében, amelyeket mind-mind mérlegelniük kell a végső döntés előtt. Például senki sem beszél arról a nyolcvanezer önkéntesről, akiknek a szervezése, képzése már régóta zajlik. Többségük egyetemista, akik miatt elképzelhetetlen egy őszi halasztás például. Az ősz azért is lehetetlen, mert ha normalizálódik a helyzet, úgy az amerikai major sportágakban és az európai labdarúgásban is zajlanak a bajnokságok, ahol szintén irtózatos közvetítési jogdíjak, reklámbevételek, lefoglalt műsoridők gátolják az esetleges olimpia rendezést. Ahogy az is érdekes helyzet, hogy a felépített olimpiai falu lakásait minden bizonnyal már értékesítették, októbertől költöznének az új tulajdonosok, ami több ezer japán család életét borítja fel
– vetett még fel három, el nem hanyagolható problémakört Kárai Péter a sok közül.
Az utóbbi napokban mindezeket figyelembe véve határozott úgy az MKKSZ is, amíg nincs döntés a halasztásról és az olimpia új időpontjáról, a kajakosok – ahogy a többi egyéni sportág is – úgy készülnek, hogy július 24-én ott állnak az olimpia rajtjánál.
Kiemelt kép: MTI/AP/AFP POOL/Aris Messinis
