35 éves korban már nem terveznek hosszú távra a sportolók. Feltételezem, úgy vágott neki a 2020-as felkészülésnek, hogy olimpiai szempontból Tokió lesz a hattyúdala. Az élet keresztülhúzni látszik a számításait.
Momentán kéthetes, az úszószövetség által írásban kért karanténban ülök otthon. Vasárnap jöttünk haza ugyanis a törökországi edzőtáborból, úgyhogy nekem most kötelező otthon lennem. Apámmal is csak tisztes távolból találkoztunk, vizet csak zuhanyzás vagy ivás közben látok.
Törökország nem az az úti cél, amelyet az úszók eddig előnyben részesítettek. Miért épp oda utaztak?
Több oka is van. Az egyik, hogy az ismertebb helyszínek mindig telítettebbek. A fontosabb, hogy 2300 méter magasan lehettünk fenn a hegyekben. Egy minden igényt kielégítő ötven méteres medencével felszerelt síszállodában készültünk, többek közt lengyel, görög és luxemburgi úszók, illetve síelő turisták társaságában.
A koronavírus ott nem okozott problémát, pánikot?
Fent a jó levegőn semmit nem éreztünk a járvány okozta ijedelemből.
Három hetet terveztünk, két hét után mégis hazajöttünk, mert ott is bezártak az uszodák.
Most kényszerből otthon ücsörög, miközben az utóbbi évek kedvenc úszásnemében nincs ott a legjobb két A-szintes idővel rendelkező magyar úszó között. Csak az országos bajnokságon lett volna lehetősége ide bekerülni, avagy kivívni az olimpiai indulás jogát 100 és 200 pillangón is. Az egy dolog, hogy az ob-t törölték, de ezek szerint a kötelező karantén miatt egyébként sem állhatott volna rajtkőre.
Pedig a 100 és a 200 pillangó tekintetében valóban kulcsfontosságú verseny lett volna számomra az ob. Biztató formában úsztam, jól mentek az edzések, úgy éreztem, erőtől duzzadva esek majd be a versenyre. Az országos bajnokság rajtját figyelembe véve patikamérlegen számoltuk ki a magaslati edzőtábor utáni napok ritmusát. Érzékeny kérdés ez, mert ha a versenyhez képest nem jól tűzöd ki a tengerszintre érkezés idejét, a magaslat visszájára sülhet el. Nemhogy elmarad a jótékony hatása a teljesítményre, de még ronthat is a fizikai és a pszichés állapotodon. A terv szerint mi ennek megfelelően március 20-án vasárnap jöttünk volna haza, hogy az országos bajnokság három napján legyen a csúcsforma. Borult minden.
Dr. Sós Csaba kapitány azt nyilatkozta nekünk: mindaddig, amíg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tartja az eredeti ütemtervet, addig érvényes a válogatás március 28-i záróidőpontja. Ebben az esetben nem lesz rá lehetősége, hogy pillangón kiharcolja az indulás jogát. Fájlalja?
Most ez jött, ezt dobta a gép. Ettől még nem álltam le, jelen pillanatban is itthon edzek. Szobakerékpáron kardiózok, míg az erőnlétet saját testsúlyos gyakorlatokkal próbálom megtartani.
A hogyan továbbról mi kattog a fejében?
Nem kattog semmi. A válogatási elvekben meghatározott március 28-i határidő és a pillangó sem aggaszt.
200 vegyesen A-szintes vagyok, vezetem a hazai ranglistát, legfeljebb erre az egy számra koncentrálok Tokióban. Egyet kellene tudnom: most akkor mikor lesz az olimpia?
Thomas Bach azt nyilatkozta, négy és fél hónap van még a rajtig, jelen állás szerint nem áll a NOB szándékában elhalasztani az olimpiát. Van számszerűsíthető cél, ha idén lesz az olimpia?
Jól mentek a résztávok, az úszásnemek, de nem tudok olyat mondani, hogy ilyen vagy olyan időre lettem volna képes az ob-n és ezt vagy azt a helyezést várom magamtól az olimpián. 200 vegyesen a világon még mindig a legjobbak közt lehetek, ezért ha lesz olimpia, megcéloznám a döntőt.
Viszont a foci Eb-t már elhalasztották 2021 nyarára, az idei úszó Eb-t is, és lássuk be, reális az esély, hogy az olimpia is így jár. Kitart 2021-ig?
Arra nem tudok válaszolni, mi lenne, ha 2021-ben lenne az olimpia. Egyelőre túl sok a kérdőjel. Majd meglátjuk. Nem is gondolkozom ezen addig, amíg nincs tiszta helyzet.
Látom mi van a világban. Nem az a legfontosabb kérdés, hogy Cseh László négy olimpiát követően az ötödiken is tud-e úszni és érmet szerezni vagy sem.
Kiemelt kép: Marjai János/24.hu
