Meglehetősen nagy vihart kavart a Harcsa testvérek közel tízperces videója, amelyben saját szemszögükből elmesélték, miként „tette tönkre, lehetetlenítette el egyetlen döntésével a Magyar Ökölvívó Szövetség (MÖSZ) erkölcsileg és szakmailag” a válogatott Harcsa Zoltánt.
A botrány akkorára dagadt, hogy Ács Béla, az Impérium Ökölvívó Egyesület vezetője felháborodottan bejelentette, szolidaritásból 15 versenyzőjét visszalépteti a MÖSZ minden versenyétől, és arra kéri a többi egyesület vezetőjét is, hogy kövessék meghirdetett bojkottját. „Ez így nem mehet tovább. Olyan emberek ne hozzanak döntéseket, akik nem értenek hozzá” – indokolta meg döntését.
Az újabb nyilvános közösségi videó pár órával a megjelenése után már több mint 250 megosztásnál és 17 ezer feletti megtekintésnél járt, hozzászólásokból pedig úgy tűnik, több klub is csatlakozhat a bojkotthoz.
Miért áll a bál?
Mint kiderült, nem egyedül Harcsa Zoltán miatt szakadt minimum ketté az ökölvívótársadalom. A szövetség nem kizárólag a 75 kilogrammban kétszeres Eb-bronzérmest (2013, 2017) kötelezte volna kedden zárt kapus ki-ki mérkőzésre a 2010-ben amatőr Európa-bajnok (69 kg), de 2016 után profinak álló Bacskai Balázs ellen, hanem Kovács Richárdot is össze akarta ereszteni Fodor Milánnal (63 kg), valamint Lukácsy Bencét is Tallósi Péterrel (81 kg).
Kovács annyira méltatlannak találta a helyzetet, hogy el sem ment a Madárfészek Akadémiára meghirdetett bunyóra, Lukácsy pedig nemrég autóbalesetet szenvedett.
A sportágon belül egyetlen dologban van egyetértés: a magyaroknak az alsó súlycsoportokban van a legnagyobb esélyük.
- A londoni eseményen légsúlyban (48-52 kg), pehelysúlyban (52-57 kg) és könnyűsúlyban (57-63 kg) is 8-8 európai kvótát osztanak.
- Váltósúlyban (63-69 kg), középsúlyban (69-75 kg) és félnehézsúlyban (75-81 kg) már csökken a sansz, mert csak 6-6 bunyós vívhatja ki az olimpiai szereplést.
- Nehézsúlyban (81-91 kg) és szupernehézsúlyban (+ 91 kg) nincs esélyünk, mert csak az első 4-4 helyezett juthat egyenesen Tokióba.
Már a válogatási elvek körül nagy az egyet nem értés
A felek ellentmondanak egymásnak már az alapkérdésben is: volt-e szövetség által kiírt válogatási elv vagy sem. Harcsa, Kovács és Lukácsy, illetve az őket támogató többség úgy értelmezte, hogy tavaly az elnökség határozott arról, a decemberi magyar bajnokságon és az idén januárban megrendezett Bocskai István Emlékversenyen – amely Európa egyik legnagyobb nemzetközi amatőr tornája – elért eredmény, illetve a szövetség által előírt, és a kazah Bolat Niyazymbetov által tavaly szeptember óta vezényelt központi felkészülésen és a négy nemzetközi edzőtáboron való részvétel a minimum feltétel.
- Bacskai Balázs Rióban még 69 kilogrammban versenyzett, de évek óta profi ökölvívó. Se edzőtáborban nem járt, se versenyen nem indult. Azért fordulhatott meg a fejében az olimpiai részvétel, mert a menedzsere, Rácz Félix egy hónapja bejelentette: befejezi a promóterkedést és szélnek eresztette a Félix Promotion versenyzőit, így ő is légüres térbe került, ami az ökölvívást illeti.
- Harcsa, Kovács és Lukácsy is magyar bajnok lett, Kovács épp Fodort, Lukácsy pedig Tallósit győzte le a döntőben.
- A Bocskai Emlékversenyen Kovács ezüstérmes lett, Harcsa és Fodor elődöntőbe jutott, Lukácsy és Tallósi nem lépett szorítóba Debrecenben.
Kovács Richárd mindezen túl novemberben, Lengyelországban nyert nagy tornát, ráadásul a döntőben egy hazai bunyós ellen bizonyult jobbnak. A Bocskain egy rendkívül nehéz ágon lett finalista: egy indiai után a második körben orosz ellenfelet vert, majd a riói olimpia bronzérmesét, a 2017-es világbajnok francia Sofiane Oumihát takarította el a fináléba vezető útról. Végül szoros meccsen csak a vb-ezüstérmes, Európa Játékok-győztes fehérorosz ökölvívó győzte le a döntőben.
Balzsay Károly ugyan papíron szövetségi kapitány maradt, de edzőtáborokba nem kísérhette el a válogatottat, mert az olimpiai felkészítést szeptember óta teljes felelősséggel a kazah edző vezényli. A 24.hu kérdésére elárulta, az amatőrök megkaptak minden segítséget a szövetségtől: Bolat Niyazymbetovot, négy kemény nemzetközi edzőtábort, de nem volt leírva se a magyar bajnokság, se a Bocskai Emlékverseny válogatóként, csak támpontként tekintett ezekre az elnökség.
„A Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól tavaly év végén kaptunk egy határozatot, hogy Tokióban minden megkötés nélkül bárki rajthoz állhat, akár profik is, de csak azok, akik kivívják a kétlépcsős kvalifikációs tornarendszeren keresztül az indulási jogot. Ezt követően született egy elnökségi határozat arról, hogy megpróbáljuk bevonni a profikat is, hiszen az ökölvívásunk alapvető érdeke, hogy a legjobbak menjenek az olimpiára.
Ezért határozott az elnökség úgy, hogy kesztyűzést rendez, amit nem tekintett senki sem perdöntő meccsnek, vagy hazai kvalifikációnak. Csak azt a célt szolgálta volna, hogy a szövetség vezetése is lássa, milyen erőt képvisel a profi Bacskai az amatőr Harcsával szemben
– érvelt a kapitány, aki azt is elárulta, véleménye szerint Harcsa Zolit teljesen félrevezették és hazugságokkal informálták. A tervek szerint ugyanis teljesen tisztességes körülmények között bonyolították volna le a végül teljes kudarcba fulladt „kesztyűzést”.
Olimpiai szabályok szerint, reggeli mérlegelés után 3×3 perces menetekkel, a sérülés elkerülése miatt nagyobb kesztyűvel, fej- és mélyütésvédővel írtuk ki a kesztyűzést. A kazah edző és Alvics Gyula (utóbbi nem volt bent a Madárfészekben – a szerk.) személyében két szakembert delegálhattak az amatőrök, kettőt a profik, nekik kellett volna eldönteni, melyik bokszolót látták felkészültebbnek. Döntetlen estén a meghívott három független bíró pontszámait vette volna figyelembe az elnökség a végső döntésénél.
Nagyon nem egyértelmű, kinek van igaza
Egy, a honlapunk birtokába került levél azonban ellentmond annak, hogy csak egy sima kesztyűzésre invitálták volna a feleket. A március 3-i bunyóra március 2-án (!) kelt, Bajkai István elnök és Erdei Zsolt sportszakmai elnök aláírásával ellátott meghívólevél első sora arról árulkodik, hogy március 3-án „londoni kvalifikációs válogatómérkőzésekre kerül sor”.
A folytatás furcsábbnál furcsább feltételeket szab:
- „A rendezvény zártkörű, a versenyzők maximum négy fős szakmai stábot állítsanak össze, és 03.03. reggel 9 óráig küldjék meg a nevüket, mert a beengedés a leadott nevek alapján történik, így amennyiben nem érkezik válasz, a versenyzőkön kívül nem áll módunkban külsős személyek beengedése.” Azaz, ha Harcsa nem adja le Szántó Öcsi nevét, Kovács Nagy Lajosét, úgy az edzők sem nézhették volna meg, hogyan bunyózik tanítványuk.
- „A pontozás végeredménye nem nyilvános.”
- „Kép- és hangfelvétel készítése sem magán, sem közösségi célokra nem megengedett.”
A Magyar Ökölvívó Szövetség elnökeinek levele és az elnökségi tagok asszisztálása a párosmeccsekhez azért is érdekes, mert a NOB által megfogalmazott kvalifikációs szabályzat azt is lehetővé tenné, hogy a két kvalifikációs tornán két különböző ökölvívóval próbálkozzon egy nemzet. A józan ész, a sportszerűség és az érintett ökölvívók elmúlt háromnegyed évének objektív teljesítménye azt diktálta volna, hogy mindenféle kesztyűzés nélkül azok kapjanak lehetőséget az első kvalifikációs tornán, akik végigcsinálták a Borat Niyazymbetov által előírt munkát és az eredmények tekintetében is jobban állnak közvetlen riválisuknál.
Harcsa, Kovács és Lukácsy mindkét versenyen jobbnak bizonyult ellenfelénél, jogosan érzik úgy, mindenféle „kesztyűzés” nélkül nekik kellene Londonba utazniuk és ha ott nem sikerül a kvalifikációjuk, alighanem ők sem tiltakoznának az ellen, hogy Bacskai, Fodor és Tallósi próbálkozzon Párizsban.
Információnk szerint súlycsoportja és stílusa miatt a sikeres olimpiai kvalifikációra legesélyesebb Kovács és edzője, Nagy Lajos a politikusabb utat választotta. Ők alkut kötöttek és átengedték az első lehetőséget a többször legyőzött Fodornak annak reményében, hogy az elnökség írásban is megerősíti adott szavát. Eszerint, ha a Vasas ökölvívója nem harcolja ki a tokiói részvételt Londonban, úgy Kovács, a Nyíregyházi Egyetem negyedéves történelem-testnevelés szakos hallgatója utazhat Párizsba.
Ha a magyar ökölvívó klubok nagyobbik fele csatlakozik Ács bojkottjához, akkor elég nagy nyomás nehezedik majd az elnökségre, hogy változtassa meg a döntését. Már csak azért is, mert pár hónap múlva tisztújító közgyűlést kell tartson a szövetség.