2019-ben több alkalommal is előfordult, hogy az iráni hatóságok beavatkoztak cselgáncsozóik szereplésébe azzal, hogy megtiltották nekik, hogy izraeliek ellen lépjenek tatamira. Így a 2018-as világbajnok Szaid Mollaej a februári, párizsi Grand Slam-versenyen nem állhatott ki riválisa ellen, a tokiói világbajnokságon pedig arra kényszerítették, hogy címvédőként lépjen vissza a belga Matthias Casse elleni elődöntőtől, hogy a fináléban ne kerülhessen szembe az izraeli Szagi Mukival.
A sportoló mindezt jelezte a szövetség vezetőinek, majd mégis tatamira lépve kikapott, és félve az otthoni megtorlástól hamarosan menedékjogot kért Németországban. Mollaej és Muki ezt követően nyílt üzenetváltásban gratulált egymásnak, decemberben pedig még közös kép is készült róluk.
Ez valódi barátság, a sport és a dzsúdó győzelme a politika felett
– írta Mollaej.
Emotional pic from Masters competition in China: #Israeli #Judoka #SagiMuki with his rival @iammollaei who left #Iran due to pressure from the regime contradicting spirit of #sportsmanship.
Both expected to meet again on the Mattress in the final. Good luck! (source ynet) pic.twitter.com/opZvoFh2K0— Galit Peleg (@GalitPeleg) 2019. december 12.
Az incidens következménye az lett, hogy a Nemzetközi Cselgáncs Szövetség (IJF) felfüggesztette Irán tagságát, a határozat értelmében ez mindaddig érvényben marad, amíg az iráni szövetség nem ad garanciákat, és nem bizonyítja, hogy tiszteletben tartják az IJF alapszabályát. Irán az olimpiákon még nem szerzett érmet ebben a sportágban, ugyanakkor világbajnokságokról már van három arany- és öt bronzérme.
Megrogyott az iráni sakkélet
Decemberben az ország első számú sakkozója, Alireza Firuzdzsa jelentette be, hogy nem küzd az iráni színekért, mivel megtiltották neki, hogy kiálljon izraeli riválisok ellen.
Már a december végi, moszkvai rapid-világbajnokságon is a Nemzetközi Sakkszövetség zászlaja alatt játszott a 16 éves sakkozó, akit jelenleg a világ egyik legnagyobb tehetségének tartanak. A döntését már úgy hozta meg, hogy édesapjával együtt Párizsba költöztek – azt egyelőre nem tudni, ott kérnek-e letelepedési engedélyt, vagy máshol. Mindenesetre kormány által is támogatott francia szövetség komoly lehetőség előtt áll, hiszen a világ egyik legjobbjává válható versenyzővel igencsak erős sakknemzetté válhatna.
Firozdzsa meghozta döntését, és azt mondta nekünk, hogy meg akarja változtatni állampolgárságát. Jelenleg Franciaországban él, francia vagy amerikai színekben szeretne a továbbiakban versenyezni
– mondta az Iráni Sakkszövetség elnöke, Mehrdad Pahlavanzadeh.
Közben a szövetség kizárta a válogatottból Mitra Hejazipour női sakknagymestert, aki a moszkvai világbajnokságon a muszlim nők fejét és testét takaró ruha, a hidzsáb nélkül ült asztalhoz.
„Nincs helye az Iszlám Köztársaság nemzeti csapatában” – jelentette be Pahlavanzadeh. Fejkendő nélkül keltett megbotránkozást Shohreh Bayat is, aki a sanghaji női sakkvilágbajnokságon versenybíróként tevékenykedik – a 32 éves sakkozó az ARD-nek el is mondta, a fenyegetések miatt úgy döntött, hogy a verseny után már nem tér haza.
Die iranische Schach-Schiedsrichterin Shohreh Bayat hat angekündigt, nicht mehr in den Iran zurückkehren zu wollen. Sie hatte bei der WM der Damen ihr Kopftuch abgelegt. Der iranische Schachverband habe ihre Sicherheit nicht mehr garantiert, so Bayat.
➡️https://t.co/H3qkUDi3k6 pic.twitter.com/1ZJXnkfjmA
— Deutschlandfunk Sport (@DLF_Sport) 2020. január 13.
Ezek után vasárnap újabb csapás érte a sportágat: a 22 éves Sara Khadem csak egy félmondatot tett ki az Instagram-oldalára, amelyben közölte, lemond a válogatottságról. A nagymester visszalépésnek oka még tisztázatlan, azt sem lehet tudni, hogy távozni akar az országból vagy sem.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Le a cenzúrázott identitással!
A legfájóbb ütést azonban egyértelműen a tokiói olimpia egyik éremesélyesének tartott Kimia Alizadeh vitte be: a 2014-es ifjúsági olimpiai bajnok, a 2016-os riói olimpián a női 57 kilósok taekwondósok mezőnyében bronzérmet nyert sportoló a közösségi oldalán jelentette be, hogy elhagyja Iránt. A 21 éves, Hollandiába költöző sportoló többek között azt kifogásolta, hogy hidzsábot kell viselnie, emellett szexizmust és rossz bánásmódot rótt fel hazája sportvezetőinek.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
„Mennyire ismertek engem? Csak amennyire láttok a versenyeken, a televízióban, a hivatalos személyek jelenlétében. De akkor hadd mutassam be szabadon az én cenzúrázott identitásom! Az elnyomott iráni nők milliói közé tartozom, akikkel évek óta csak játszottak. Bárhová elvittek, ahová akartak. Bármit is mondtak, azt viseltem. Mindent megismételtem, amit parancsoltak. Senki sem törődött velünk, csak eszközök voltunk, csupán az éremszerzés és a politikai kizsákmányolás volt számukra fontos” – írta posztjához.
Nincs más kívánságom, szeretnék taekwondózni, emellett biztonságos, boldog és egészséges életre vágyom… Senki sem hívott Európába, és nem kaptam csábító ajánlatot, de otthon szenvedtem, nem akartam a képmutatás, a hazugság, az igazságtalanság és a hízelgés asztalánál ülni.
Ezt a döntés még nehezebb volt meghoznom, mint olimpiai aranyat nyerni, de bárhol is vagyok, Irán gyermeke maradok.”
Mahin Farhadizad sportminiszter-helyettes válaszul közölte, egyetlen sportolót sem kényszerítenek arra, hogy Iránban maradjon.
„Mindenki saját maga dönt az életével kapcsolatban, és senkit sem erőltethetünk. Nekünk támogatnunk és ösztönöznünk kell sportolóinkat. Kimia Alizadeh igazi hősünk volt Rióban, ahol sérüléssel küzdve, minden erőfeszítést megtett azért, hogy érmet nyerje” – mondta kissé álságosan. Hozzátette, amennyire tudja, Alizadeh mindig is szerette volna folytatni fizioterápiai tanulmányait.
Hamis ábrázolással vádol az iráni sportvezetés
Sokkal hihetőbb a konzervatív politkus, Alireza Zakani kezében lévő hírportál, a Jahannews.com által gerjesztett hangulat. A portál egyik írásában azt közölte, „nem kétséges, hogy Kimia Alizadehnek, akárcsak minden embernek, joga van dönteni személyes jövőjéről és sportolói életéről, de az Instagram-üzenetében megfogalmazott pontok rejtélyesek. Tudni kell, hogy sportpályafutása során a taekwondo-szövetség vezetői és az iráni sportvezetők mindig támogatták őt, ám ezúttal feminista felhanggal és az iráni ellenzék támogatásával szólalt fel.”
Különben is, milyen ember az, aki Hollandiában, a vőlegényével együtt, fedetlen fővel részt vesz a teheráni repülőgép-baleset áldozatainak emlékére tartott megemlékezésen?
کیمیا علیزاده عزیز در مراسم سوگواری کشته شدگان پرواز PS752 اوکراین در دانشگاه آیندهوونِ
هلند.#TU_eindhoven#KimiaAlizadeh
_______________
12.Jan.2020 pic.twitter.com/9nFsmnTTKl— Jaleh (@YJaleh) 2020. január 12.
Seyed Mohammad Puladgar, az Iráni Taekwondo Szövetség elnöke kijelentette, hogy szervezete és az Iráni Olimpiai Bizottság minden erőfeszítést megtett Alizadeh támogatása érdekében, és azt állította,
Visszafordíthatatlan folyamatoktól tartva
Az biztos, hogy a legfelsőbb szintű sportvezetésnek az elmúlt hónap történései után sokkal inkább oda kell figyelnie a történtekre, de kérdés, hogy a politikai problémák mellett jut-e elég figyelem a sportolókra. Például figyel-e valaki arra az Alireza Karimire, akit a 2017-es U23-as birkózó-világbajnokságon ugyancsak arra kényszerítettek (mérkőzés közben!), hogy veszítsen?
Irán eddig 21 aranyat, 21 ezüstöt és 27 bronzot nyert a nyári olimpiákon, a legtöbbet birkózásban és súlyemelésben. Alizadehet abszolút éremesélyesként tartották számon, és egy ilyen szintű versenyző elvesztése visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat el.
És ne legyenek kétségeink: az emigráció még nem ért véget.
Kiemelt fotó: Kirill KUDRYAVTSEV / AFP
