Miután a magyar férfi kézilabda-válogatott kilencgólos vereséget szenvedett Norvégia ellen, lemarad az olimpiai kvalifikációt jelentő világbajnoki helyosztóról.
Jó hír, hogy noha csodára és egy vagonnyi szerencsére is szükség van, elméletileg ott lehet a csapat a 2020-as tokiói olimpián.
Papíron a vb 2-7. helyezettjei vehetnek részt a 2020 tavaszán sorra kerülő olimpiai selejtezőtornákon, de a tizedik magyaroknak is marad esélye az indulásra, ha a vb legjobb kilenc csapatából Egyiptom megnyeri az Afrika-bajnokságot, Brazília a Pánamerikai bajnokságot, míg a német-francia-horvát-spanyol-dán-norvég-svéd hetesből az egyik Európa-bajnok lesz.
Az olimpiai selejtezőtornák helyszínéről később dönt a Nemzetközi Kézilabda Szövetség, a rendezés 2016 óta nem függ az azt megelőző világbajnokságon elért helyezéstől. Azok a csapatok, amelyek nem a világbajnokságról szereznek jogot a kvalifikációs tornán való szereplésre, a kontinentális tornákon elért eredmény alapján indulnak.
A világbajnokságról szerzett olimpiai kvalifikáció prioritást élvez a kontinensversenyről való kvalifikációhoz képest, azaz ha ugyanaz a csapat nyeri a vb-t és az Eb-t, akkor az Európa-bajnok jogán az Eb-2. szerez közvetlen olimpiai kvalifikációt, míg a világ- és Európa-bajnok mindenképpen mint világbajnok indulhat az olimpián.
Amennyiben a világbajnokság 2-7. helyezettjei közül bármelyik csapat közvetlen olimpiai kvalifikációt szerez később (kontinensbajnokság vagy kontinentális olimpiai selejtező győzteseként), akkor helyette a kvalifikációs tornán való részvételi jogot és az adott helyet a világbajnokságon közvetlen mögötte végző csapat kapja meg. Ilyen módon a világbajnokság nyolcadik helyezettje is részt vehet az olimpiai selejtezőn, amennyiben például az Európa-bajnokságot a vb 2-7. helyezettjeinek egyike nyeri meg.
A fentiek révén a csoportbeosztás annyiban módosulhat, ha például a vb-2. nyeri az Európa-bajnokságot, akkor a vb-2. csoportjába a vb-3. kerül, a vb-3. csoportjába a vb-4., stb.
Kiemelt kép: MTI/Illyés Tibor
