Január 27.: Olekszandr Uszik–Mairis Briedis
Ha cirkálósúly, akkor Uszik. Az ukrán bunyós jelenleg a súlycsoport vitathatatlan bajnoka, mind a négy nagy szervezetnél övé az öv, az ellenfelek csak ritkán tudják egyáltalán megszorongatni is. A lett Briedisnek, hazai közönség előtt, Rigában viszont majdnem sikerült legyőznie az év elején.
A World Boxing Super Series-ben a súlycsoport nyolc nagyágyúja mérkőzött meg egymással, az Uszik-Briedis találkozó az elődöntőben jött össze. Eleinte ugyan az ukrán mozgott jobban, de riválisa bokszolt pontosabban. Uszik az ötödik menettől kezdve vette át az irányítást, az ex-rendőr Briedis azonban valahonnan még merített erőt a későbbiekben, úgyhogy egy heroikus küzdelmet láthattunk. Egy hajszállal, de végül Uszikot hozták ki győztesnek a pontozók: 115-113, 115-113, 114-114 arányban, megosztott pontozással nyert.
A WBO-nál meglévő öve mellé ekkor nyerte el a WBC világbajnoki címét, hogy aztán a sorozat döntőjében az orosz Murat Gasszijev elleni győzelmével a cirkálósúly egyeduralkodójává váljon. Azóta pedig megvédte az öveit Tony Bellew ellen, akit egy KO-val küldött nyugdíjba.
Március 3.: Deontay Wilder–Luis Ortiz
A legméretesebb pofonokat Wilder osztogatja a nehézsúlyban mostanában, első 39 profi mérkőzéséből 38-at nyert meg kiütéssel az amerikai. Hangoskodik is rendesen, hogy felfigyeljen rá a világ, de az álommeccs Antony Joshua ellen egyelőre nem akar összejönni.
Márciusban sem a britre kellett koncentrálnia, hanem arra, hogy megvédje a WBC világbajnoki övét – a kubai Ortiz volt a kihívója. Kicsit pontatlanul kezdtek mindketten a brooklyni összecsapáson, hogy aztán Wilder fokozatosan vegye át az irányítást, az ötödik menet végén majdnem ki is ütötte ellenfelét, akit a gongszó mentett meg.
Az amerikai, ki tudja hogyan, de talpon tudott maradni, majd eljött a tizedik felvonás, amely során először padlóztatta, majd a folytatás után ki is ütötte Ortizt, 40-0-ra módosítva ezzel profi mérlegét. Azóta már nem tökéletes a mutatója, de erre később visszatérünk.
Június 30.: Alex Saucedo–Lenny Zappavigna
Az összes bokszrajongó nevében mondjuk: köszönjük Alex Saucedo és Lenny Zappavigna
– ezzel a címmel számolt be az Oklahoma Cityben rendezett mérkőzésről az ESPN.
Ritkán látni ilyen véres küzdelmet, mint amilyen ez volt, mind a két sportoló hihetetlen mélységekben járt a meccsen. Saucedo a harmadik menetben padlózni tudta ellenfelét, Zappavigna azonban csodával határos módon folytatta. Ezután a negyedik felvonást mindketten annyira megnyomták, hogy sokak szerint ezt választják majd az év menetének. Zappavignáék végül a hetedik menetben dobták be a törölközőt, az ausztrálnak ez volt az utolsó mérkőzése.
Szeptember 15.: Canelo Álvarez–Gennadij Golovkin
Jelenleg két emberről szól a középsúly: Álvarezről és Golovkinról. Tavaly már egyszer megmérkőztek, akkor botrányos módon döntetlenre hozták ki a meccset, miközben a kazah sokkal jobb volt a mexikóinál – de a bokszban mindig történnek furcsa dolgok.
Az előzmények után nem lehetett kérdéses, hogy az év egyik legjobban várt meccse lesz a visszavágó, amit eredetileg májusra terveztek, de Álvarez eltiltása miatt el kellett napolni. A szeptemberi összecsapásra aztán megtelt a Las Vegas-i T-Mobile Aréna.
Ott aztán 12 meneten át nem volt megállás, hol az egyik, hol a másik bunyós került fölénybe. Mindketten talpon maradtak a végéig, úgyhogy ismét a pontozók kezébe került a döntés, ők ezúttal – megosztva – Álvarezt látták a jobbnak. Természetesen ezután is felhördült a bokszvilág, úgyhogy készülhetünk egy harmadik felvonásra.
Ez volt Golovkin karrierjének első veresége.
December 1.: Deontay Wilder–Tyson Fury
Újra mocorog valami a nehézsúlyban, nem csak Anthony Joshua mérkőzéseit érdemes követni. A nehézbombázó Wilder egy mérkőzéssel bekerült a gyűjtésbe, de a nagy visszatérő Fury elleni meccse is ide kívánkozik.
Fury elég mélyről jött vissza azt követően, hogy legyőzte Vlagyimir Klicskót, de jól láthatóan ismét élvezi a bokszot, jó formában van, előzetesen simán benne volt, hogy legyőzi az amerikait. És ez majdnem sikerült is neki, sokkal jobban bokszolt ugyanis, csakhogy közben kétszer is a padlóra került, másodszor a drámai 12. menetben.
Ez mentette meg Wildert, aki tényleg nagyon közel állt pályafutása első vereségéhez, viszont kijött egy döntetlennel ebből a csatából.
Nyitókép: Philip Pacheco / ANADOLU AGENCY
