A Budapesti Olimpia Mozgalom elnöke, Szalay-Berzeviczy Attila átfogó elemzésben bizonyította be, az olimpiát ellenzők félelmének semmi alapja:
A szerző állítja, a helyszínek kijelölése körül kialakult politikai viták, az ebből következő kapkodás és utóhasznosítási problémák, a látványosan romos olimpiai sportlétesítményről készült képek ellenére nemhogy veszteséget, de kimondottan nyereséget könyvelhetett el a görög kormány és Athén városa.
Olimpiai hasznok
Az olimpia ugyanis számos, hosszú távon maradandó pozitív változást hozott Athén életébe, amelyeknek köszönhetően a görög főváros egy jobban élhető, jobban közlekedhető, modernebb és sokkal turistabarátabb világvárossá fejlődött 2004-re.
Az olimpia
- fontos lökést adott a régen esedékes légi, vízi és közúti közlekedésnek és az azt kiszolgáló infrastruktúra fejlesztésének.
- profitált az idegenforgalom és a kultúra: 2 milliárd euróból felújították a Nemzeti Archeológiai, a Kortárs Művészeti és a Bizánci Múzeumot, valamint a Nemzeti és az Athéni Művészeti Galériát, két modern művészeti komplexumot építettek
- kiépítettek egy gyalogútrendszert, amely összekötötte egymással Athén ásatási helyeit, amellyel létrehozták a világ legnagyobb szabadtéri múzeumrendszerét.
- számtalan középületet, teret és közparkot is felújítottak,
- modernizálták a turistanegyedek közvilágítását
- akadálymentesítették az összes közigazgatási hivatalt és középületet.
Az olimpia pénzügyi téren kimondottan nyereséges volt
- Görögország 1994 és 1999 között 32 milliárd, majd 2000 és 2006 között 48 milliárd eurónyi fejlesztési pénzt kapott a brüsszeli fejlesztési alapokból, a városfejlesztési beruházások jelentős részét uniós támogatásból finanszírozták
- az athéni olimpia szervezőbizottsága (ATHOC) 121,6 millió euró nyereségetkönyvelt el az esemény után, amit az elszámolást követően a görög központi költségvetésbe fizetett be
- a görög pénzügyminisztérium 2013-as kimutatása szerint a 2000 és 2004 közötti, olimpiához köthető gazdasági aktivitásból a költségvetés 3,5 milliárd eurónyi extra forgalmi, társasági és egyéb adóbevételhez jutott
- 1997-től 2004-ig Görögország messze az EU-átlagot meghaladó GDP-növekedést produkált, miközben a világ az 1997-es ázsiai és az 1998-as orosz válságnak, majd a technológiai részvényeket tömörítő Nasdaq tőzsde 2000-es összeomlásának köszönhetően a recesszióval küszködött.
Ha nem az olimpia, akkor mi okozta a válságot?
Jogos a kérdés, akkor mi okozta az ezredforduló után tényleg rohamléptekkel fejlődő Görögország látványos összeomlását a 2004-es játékok után?
1, A válság egyes számú oka a fiskális fegyelmezetlenség. A szerző abban látja a fő problémát, hogy az uniós csatlakozást követően a görögök bedobták a gyeplőt a lovak közé. Megkezdődött a nagy jóléti költekezés és a korrupció korszaka, amihez az egymást követő bal- és a jobboldali kormányok egyformán asszisztáltak azzal, hogy
- hatalmasra duzzasztották az állami szférát,
- rugalmatlanná tették a munkaerőpiacot,
- fenntarthatatlan szociális és nyugdíjrendszert vezettek be,
- miközben hagyták az adófizetői morált teljesen eltűnni.
- teljesen indokolatlan fejlesztették a hedsereget. Görögország az elmúlt évtizedekben évi 5 milliárd eurót költött hadiipari megrendelésekre, ami a GDP-hez mérten az Egyesült Államok után a legnagyobb katonai kiadás az egész világon.
2, A görög válság kettes számú oka az euró idő előtti bevezetése volt (2001. január 1. – a szerk.) A szerkezeti és versenyképességi problémákkal küszködő görög gazdaság az euró bevezetése előtt a drachma leértékelésével tudta magát egyensúlyban tartani.
Az euró túl korai bevezetését követően pedig az alacsony kamatkörnyezetnek és az olimpiai fejlesztéseknek köszönhetően megugró gazdasági növekedéssel tudta a víz felett tartani magát. Majd amikor 2008-as válság után eltűnt a növekedés a világban, és befagytak a pénzpiacok, Görögország fejre állt.
Következtetés
Ellenben jó okkal feltételezhető, hogy a teljes projekt által a gazdaságba bevont, jelentős mértékű uniós, magán- és NOB-pénzeknek köszönhetően, a megnövekedett költségekkel és az egyes utóhasznosítási problémákkal együtt is
