Szijjártó: “Az olimpia százezer új munkahelyet teremtene”

Szijjártó Péter az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) által rendezett, az olimpia gazdasági hatásairól szóló konferencián kifejtette: ha Magyarországon rendeznék a játékokat,

mintegy százezer új munkahely jönne létre, 3,7 milliárd euró bevételt hozna az országnak az olimpia és 0,3 százalékponttal járulna hozzá a gazdasági növekedéshez, valamint az eddigi turisztikai rekordokat is sikerülhet megdönteni.

Kitért arra, hogy a versenyre való benevezés is komoly büszkeségre ad okot, mivel Budapest Rómával, Párizzsal és Los Angelesszel veheti fel a versenyt, ahol már összesen öt olimpiát rendeztek.

Erős vetélytársakról van szó, de Magyarország tudja, hogyan kell versenyre kelni ilyen erős konkurenciával, ahogy a külgazdasági és kereskedelmi kapcsolatokban is megmutatta már több alkalommal, hogy eléjük tud kerülni.

Úgy vélte, a nemzetközi olimpiai mozgalom számára is jelentős hozzáadott értéket hordozna, ha nem egy jól megszokott, nagy metropoliszban tartanák a játékokat, hanem úgy helyszínen, új régióban rendeznék az olimpiát.

Kiemelte: a magyar kormány, mivel nemzeti ügyről van szó, a legteljesebb körű támogatást és hátteret biztosítja az olimpiai pályázatnak.

Tarlós István, Budapest főpolgármestere elmondta: a főváros lakosságának egyre nagyobb hányada, egyre több szervezet és döntéshozó áll a pályázat mögé. Budapest nagy nyertese lehet a játékoknak – jelentette ki a főpolgármester, aki szerint a 2020 utáni gazdasági fejlesztések húzóágazata lehet az olimpia, amely biztosíthatja a Budapest és az ország hosszú távú fejlődését.

Emlékeztetett arra is, hogy Magyarország az egyetlen olyan nemzet, amelyik száznál több aranyérmet nyert, de még nem rendezhetett játékokat.

Fürjes Balázs, az olimpiai pályázat kormányzati felelőse az MTI-nek elmondta: meggyőződése, hogy az olimpiai játékok nyomán megnyíló új munkalehetőségek miatt nagyon sok, ma külföldön élő magyar visszatérne az országba, és itthon kamatoztatná nyelvtudását, szakértelmét.

Az olimpia számos gazdasági előnnyel járna, a megnövekedett globális figyelem által több pénz áramlik a gazdaságba, több befektető és turista választhatja majd az országot

– sorolta.

Kitért arra, hogy a NOB Agenda 2020 reformprogramja lehetővé teszi, hogy a közepes méretű nagyvárosok is tudjanak játékokat rendezni, így kiszélesedett a nevezők köre. Hangsúlyozta: ésszerűbb, olcsóbb, fenntarthatóbb, megtérülőbb olimpiák irányába mozdult el a NOB, és ebbe a koncepcióba Budapest tökéletesen beleillik.

Példakánt említette, hogy elsőbbségben részesítik az olimpiai helyszínek tervezésekor a már meglévő, az olimpiától függetlenül tervezett vagy ideiglenes létesítményeket. Hozzátette: földrajzi fenntarthatósági okokból azt is támogatják, hogy vidéki, vagy akár határon túli városok is bekapcsolódjanak a rendezésbe. Mint mondta, a magyar lakosság 90 százaléka 90 percen belül, bárhol is lakjon, legalább egy olimpiai versenyt elérhet majd a tervek szerint.