Mocsai Lajos szövetségi kapitány a találkozó előtt elmondta, hogy a szegedi Ancsin Gábor és a csurgói Szöllősi Szabolcs a továbbiakban klubjában készül, így már ki sem utazott a Szegedtől 35 km-re, a határ túloldalán fekvő Magyarkanizsára.
A település 85 százalékban magyarlakta, így nem volt meglepő, hogy nagyrészt a Mocsai-csapatnak szurkolt a közel 1000 fős drukkersereg. Sokan jöttek át Szegedről is, és a Tisza-parti városban nevelkedett, a Barcelonában világsztárra érett, majd a Veszprémhez igazoló Nagy László bemutatásánál volt a leghangosabb éljenzés a csarnokban.
Külön érdekessége volt az összecsapásnak, hogy a két válogatott a londoni olimpián, augusztus 6-án, az utolsó csoportkörben is találkozni fog egymással, ezért gyanítani lehetett, hogy a két kapitány most “nem fedi fel minden lapját”.
Óriási hőségben, kimaradt ziccerekkel indult a meccs, az 5. percben még csak 1-1 gól esett mindkét oldalon. A folytatásban is felváltva estek a találatok, Iváncsik Tamás – aki, ha így folytatja, még bekerülhet az utazók közé – gyorsan háromszor is eredményes volt, míg a Veszprémtől nyáron eljött Vujin, valamint a szegedi Prodanovic is beköszönt Miklernek.
Egyik gárda sem tudott elhúzni, kétgólos különbség először csak a 22. percben alakult ki (8-10), majd egy újabb vendégtalálatot követően időt kértek az Eb-második szerbek. A hazaiak hétperces szünet után, emberelőnyben voltak ismét eredményesek (9-12), és a szünet előtt tovább faragtak hátrányukból, részben Harsányi kimaradt büntetőjének köszönhetően.
Négy magyar gól vezette be a második félidőt, és Fazekas kapus csak hét és fél perc után kapitulált először. A biztos vezetés tudatában egyre többet cserélt Mocsai Lajos. Negyedórával a vége előtt – amikor 13-19-ről 15-19-re jöttek fel a szerbek – a kapitány időt kért. Aggodalomra azonban nem volt ok, mert a hátralévő időben is jól zárt a védőfal, Fazekas pedig büntetőt is védett, igaz, a hazaiak egy percig sem adták fel a csatát.
