A nepáli hegymászási hivatal egyik munkatársának, Gyanendra Shresthának a nyilatkozata szerint egy német, egy nepáli születésű kanadai és egy koreai állampolgár vesztette életét szombaton. Az időjárás pénteken és szombat reggel még kedvező volt, de később szélvihar tört ki a 8850 méter magas hegy csúcsának közelében – mondta Shrestha, aki az alaptáborban várja a további információkat.
A német hegymászó egy 61 esztendős orvos volt, róla úgy gondolják, hogy magaslati agyödéma következtében hunyt el.
A Mount Everest meghódítására készül Klein Dávid is. A magyar hegymászó oxigénpalack nélkül kísérli meg a csúcstámadást, amely csúszik az előre eltervezetthez képest. Klein ugyanis az erős szél és a kínai segítők lassúsága miatt május 26-ra napolta el a csúcstámadást.
A Mount Everest fő “mászószezonja” márciusban kezdődik és májusban ér véget. Az elmúlt évtizedekben nagyjából 3700 embernek sikerült meghódítani a magaslatot, de legalább 231-en életüket vesztették az embert próbáló kihívás során.
A tavaszi mászószezon első két, tiszta időjárású napjának számító pénteken és szombaton körülbelül 150 hegymászó érte el a csúcsot. “Szombaton dugó alakult ki a hegyen. Néhány mászó még elég késői időpontban, délután fél háromkor is nekiindult a csúcsnak, ami nagyon veszélyes” – közölte Shresta. “A tömeg miatt az alpinistáknak többet kellett várakozniuk, amíg megkísérelhették elérni a csúcsot, ezért túl sok időt töltöttek nagy magasságban. Feltehetően sok mászó csak kevés oxigént vitt magával és nem számított az extra várakozási időre” – tette hozzá.
A hegymászóknak általában azt tanácsolják, délelőtt 11 óra után ne próbálkozzanak csúcstámadással. Az utolsó tábor fölötti részt a meredek, jeges lejtők, a ritka oxigén és a csalóka időjárási körülmények miatt a mászók “halálzónának” nevezik. 1996 május 10-én nyolc ember halt meg az Everesten, amikor a csúcsról leereszkedve egy hóvihar elsodorta őket. Ez valószínűleg a legtöbb áldozatot követelő nap volt a hegy megmászásának történetében.
