Órákon át indokolta a bírónő a szigetszentmiklósi horroszülőkként elhíresült pár ügyében hozott ítéletét. A döntés sokakat meglepett: az apát és az anyát is két-két évre ítéleték kiskorú veszélyeztetése miatt, a szexuális erőszak vádpontja alól azonban felmentették őket. Mindketten szabadon távozhattak, hiszen ezt az időt már leülték, míg előzetesben voltak.
Az apát (elsőrendű vádlottat) védő Csics Péter a Hír24-nek elmondta, hogy azért fellebbez az ítélet ellen, mert arra számított, hogy védencét mind a két bűncselekmény vonatkozásában felmentik. A gyerekekről az ügyvéd annyit tud, hogy új nevelőszülőknél, vidéki környezetben vannak, és kifejezetten jól érzik magukat.
Bírálta az ügyészséget
Az indoklás nyilvános részében Szegedi Gyöngyvér a bizonyítás problematikájáról beszélve kiemelte: számos részletet kellett tisztázni, pontosítani, “amit a bíróság meg is tett”. Azt vizsgálták, hogy megtörténtek-e, megtörténhettek-e azok a dolgok, amelyeket az alapvád tartalmazott. A vádirat egyébként időközben módosult. Az alapvádiratban sok olyan megállapítás, állítás volt, amelyek számos tisztázandó dolgot vetettek fel, a vád a gyermekek elmondásain alapult, amelyek közül sokat megcáfoltak. “A nyomozás sok részlettel maradt adós, ezeket pótolta a bíróság és nagyon sok pluszbizonyításra került sor” – mondta a bírónő az MTI tudósítása szerint.
A bírónő erősen bírálta az ügyészséget. Az index.hu azt írja, a nyomozási hibák felsorolásakor kiderült, hogy például nem keresték meg se a védőnőt, se az orvost, és nem ellenőrizték a gyerekeknek azt az állítását, hogy ne jártak volna iskolába, óvodába. A bíróság kérte be az intézményektől iratokat, és kiderült, hogy igenis rendszeresen jártak. Az ügyészség ráadásul később rosszul számolt a hiányzásos napokkal. Kiderült például, hogy míg az iskola órákban méri a hiányzást, az ügyészség úgy számolt, mintha napokról lenne szó. Így tűnt az ügyészség szemében extrémnek, hogy az idősebb fiú három és fél alatt 129 hiányzást gyűjtött össze, pedig ez valójában csak 23-24 nap, ami ilyen időtávon egyáltalán nem kiugróan sok. A hiányzásokkal kapcsolatos igazságnak azért is tulajdonított nagyobb jelentőséget a bíróság, mert a gyerekek azt mondták a nyomozóknak, hogy azért nem jártak óvodába, iskolába, mert ebben az időben történtek sérelmükre a szexuális bűncselekmények. A bíróság kétkedését az is erősítette, hogy az apa napközben többnyire a munkahelyén volt.
Szakértői csoport vizsgálta a gyerekeket
Beszámolt arról, hogy a nyomozásba elsőként bevont pszichológus szakértő nem volt kompetens, a bíróság így új szakértőt kért fel. A szakember kétséget kizáróan megállapította, hogy nem történt szexuális visszaélés a gyermekek esetében, de valóban elhanyagolták a gyermekeket és fizikailag is bántalmazták őket.
A bíró egy szakértői csapat felállítását is elrendelte, ők napokig vizsgálták a gyerekeket. Megállapították, bár fizikai trauma érte őket, de a szexuális bántalmazást egyértelműen kizárták. Az indoklás ismertetésekor a bíró szólt arról is, hogy a vádlottak következetesen tagadták a szexuális bántalmazást, a gyermekek szavahihetősége pedig megkérdőjelezhető lett.
A bírói megállapította: bűncselekménynek a szülői kötelesség súlyos megszegése minősül, a gyermekeket valóban súlyosan bántalmazták, az elhanyagolás pedig veszélyeztette a gyerekek fejlődését.
Fekála, bogár- és patkányevés
A bírónő az ügyből ismert egyéb borzalmakkal – mint például a fekála, bogár- és patkányevés – kapcsán azt mondta, hogy a kétkedés már akkor elkezdődött, amikor a bíróság elé került az ügy: szemet szúrt, hogy milyen bizarr dolgok szerepelnek ebben az ügyben. Ez egyébként benne volt a vádiratban, ám a vádbeszédben már nem – gyakorlatilag eltűnt. Erre az eltűnésre az ügyészség magyarázata az volt, hogy egyes keleti kultúrákban elfogadott bogarak, rágcsálók fogyasztása, ezért ezek megetetése nem bűncselekmény. A bíró ugyanakkor azt mondta: szerinte sokkal inkább arról volt szó, hogy a vádhatóságban is kételyek merültek fel a gyerekek elmondásával kapcsolatban, és azért vonták vissza ezt a vádiratból. A bíróság végül nem állapította meg, hogy a gyerekeket tényleg ilyesmik megetetésével kínozták volna – írja az index.
Nem találták abberráció nyomát
A lap írt arról is, hogy az egyik szakértő megvizsgálta a szülőket: aberrációt vagy pszichoszexuális zavart egyiküknél sem állapított meg. Szerinte nem volt motivációjuk mindazok elkövetésére, ami a vádiratban állt. A szülők mellett szól egy grafológus szakértői vélemény is. Eszerint 99-100 százalékos valószínűséggel igazat állítanak a szülők akkor, amikor azt mondják, hogy nem követtek el súlyos fizikai bántalmazást, szexuális abúzust, és nem etettek bizarr ételeket a gyerekekkel. A bíró szerint ez a vizsgálat nagyon nehezen manipulálható.
A kiskorú veszélyeztetését az ítélet szerint a szülők egyrészt a gyerekek elhanyagolásával, másrészt fizikai fenyítéssel követték el.Az elhanyagolást a bíróságon is hasonlóan írták le, mint a tetvekről, mocsokról, eltüzelt ruhákról szóló ombudsmani jelentés. A gyerekeknek például nem volt hálóruhájuk, huzat nélküli, koszos ágyneműben aludtak, a ruhákat, játékokat a szülők többször elégették, a kislányt rendszeresen az iskolában mosdatták, és osztálytársak szüleitől kapott ruhát, a szülők fogadóórákra nem jártak, az anyák napi ünnepségre sem mentek el. A bíróság szerint az nem igaz a vádból, hogy a szülők pornófilmnézésre kötelezték volna a gyerekeket, de annyi tény, hogy horrofilmeket és a Káma Szútráról szóló dokumentumfilmet néztek, mert ezt senki nem akadályozta meg.
A szegénység nem lehet mentség az igénytelenségre
A vallomásokból kiderült, hogy a rossz anyagi körülmények között élő család a kassza kimerülése után tartósélemiszer-adományokon élt, a szülők pedig nem tagadták, hogy egér, csótány is előfordult a lakásban. De a szegénység nem lehet mentség az igénytelenségre, az elhanyagolásra, még ha a nehéz körülmények nagy pszichés terhet rónak is az ilyen helyzetben élőre – mutatott rá Szegedi Gyöngyvér.
A bíró kitért az alapvető jogok biztosának vizsgálatára is, amelyről a sajtóból értesült, és úgy fogalmazott, hogy korrekt megállapítások olvasott benne.
Dicsérte a gyermekek védelmével foglalkozó szakembereket
A bíró kitért arra is, hogy a gyermekek védelmével foglalkozó szakemberek rendkívül körültekintően jártak el. A gyermekjóléti szolgálat mindent megtett, így például naponta többször megjelentek a családnál, de a pedagógusok is többször látogatták őket. Hozzátette: nem találtak anomáliákat. A bíró elismerően nyilatkozott a pedagógusokról, akik igyekeztek megtenni mindent a gyermekekért, az iskola, az óvoda folyamatos kapcsolatot tartott a gyermekjóléti szolgálattal. A tanúk szerint a gyerekeket “óvó-védő iskolai, óvodai burok vette körül”, bántalmazásra utaló nyomokat, alultápláltságot, sérüléseket nem tapasztaltak – számolt be az MTI.
Láthatják a gyerekeket
A szülői felügyeleti jog megszüntetéséről hozzátette, hogy a láthatási, kapcsolati lehetőséget a szülőknek az illetékes gyámhatóságnál kell kérniük. A bíróság mindkét vádlott esetében enyhítő körülményként vette figyelembe a büntetlen előéletet, azt, hogy az anya elismerte és megbánta, amit tett, valamint a férfi részbeni beismerését, emellett nyomatékos enyhítő körülmény volt az időmúlás. A bíróság ugyanakkor súlyosító körülménynek tekintette a többszörös halmazatot és a szülői kötelezettség megszegésének rendkívül elhúzódó voltát.
Nem jogerős
Az ítélet nem jogerős: a vádhatóság a szülők teherére jelentett be fellebbezést. Az apa azért fellebbez, hogy felmentsék a kiskorú veszélyeztetésének bűntette alól, a szexuális bűncselekmény vonatkozásában pedig a jogcím megváltoztatásáért, azaz bűncselekmény hiányáért. Az anya a kiskorú veszélyeztetése tekintetében enyhítésért, illetve bűncselekmény hiányában történő felmentésért fellebbez.
A házaspár nem kívánt nyilatkozni az ítélethirdetés után.
