Nem túl jó a vadászat sajtója, hazai és nemzetközi trend a radikális belvárosi állatvédők és vegánhipszterek által keltett közhangulat, melynek keretében
- minden vadász gyilkos, hiszen
- a vadászat másról sem szól, mint védtelen állatok lemészárlásáról,
- és nemcsak a kéjért, hanem a pénzért is,
- vagyis nyereségvágyból és aljas indokból és előre kitervelt módon elkövetett, rohadék mocskos szemét mészárlásról beszélünk, és tegyük hozzá, hogy
- az úgynevezett vadgazdálkodás csupán humbug, ami a kéjgyilkosság legalizálására szolgál, hiszen
Ja, és rohadt náci, aki másként gondolja.
Halkan jegyzem meg, ebbe a szemléletbe halt bele egy spanyol lány nemrég, aki terítékfotókat töltött fel az instára, míg a radikális belvárosi állatvédők és vegánhipszterek el nem kezdték üldözni azzal, hogy kinyírják, mert egy szemét gyilkos, majd amikor nem bírta tovább és végzett magával, ezek a radikális belvárosi állatvédők és vegánhipszterek harsányan ünnepeltek.
Ugyanitt a természettel való harmónia, világbéke és az univerzum összes gyógyító energiája kapható.
Ez a szemlélet horgadt föl újra a médiában és közösségi portálokon Semjén rénszavas-, bocsánat, jávorszarvas-, bocsánat, mégis rénszarvasbotránya nyomán. Jó, Semjén tényleg megtestesíti mindazt, amit az emberek utálnak a vadászatban, és erre még büszke is, sőt meghirdeti, hogy eztán majd jegesmedvére lődöz, ráadásul Bayer Zsolt társaságában,
miközben a jegesmedve baromira veszélyeztetett, tehát védett faj.
A felhorgadás nyomán egy pszichológus menten odanyilatkozott, hogy a vadászatnak van ám valamiféle lélektana, ti. azért „lődöz valaki védtelen állatokra”, mert
- lelkileg sérült,
- nem ismeri a szorongást és
- az agresszióját akarja kompenzálni,
vagy ilyesmi, szóval felrajzolódott a vadász pszichológiai profilja, mondom, a vadász, ismétlem, „a” vadász, mint olyan, pszichológiai profilja.
Mármost csak Magyarországon megközelítőleg hatvanezer vadász van, aki egyáltalán nem tehet Semjén Zsoltról, ellenben tudja, hogy melyik faj védett, melyik vadászható ill. vadászandó. De nincs közös pszichológiai jellegzetességük, sem ideológiájuk. A vadászok közt ugyanúgy akad jó arc meg büdös bunkó, mint a horgászok vagy a bélyeggyűjtők közt.
Inkább a vadászellenességnek van lélektana, ami nem túl izgalmas, lévén ugyanolyan, fóbiákból és tudatlanságból gyúrt differenciálatlan és nyers gyűlölködés, mint az összes többi. A vadászok kéjgyikos voltáról beszélni hasonló ahhoz, amikor a papok pedofil voltáról, a cigányok tolvaj, a zsidók harácsoló, a muzulmánok terrorista voltáról van szó.
Ugyanakkor érdemes tudni, hogy a vadászatra miért van szükség. Azért, mert a biodiverzitás és a fajegyensúly fenntartása szinte mindenhol, ahol jelen van a civilizáció, emberi beavatkozást igényel. Különösen Európában, ahol minden erdő és egyéb vadélőhely „mesterséges”, őserdők jószerével nincsenek. Minden élőhelynek véges a természetes eltartóképessége, és ha egy vagy több faj túlszaporodik, az
- az élőhely pusztulásával,
- a táplálék fogyásával,
- beltenyészettel, degenerációval
- és járványos betegségek felbukkanásával jár.
Van az ökológia nevű tudomány, amiről a radikális belvárosi állatvédők és vegánhipszterek tudnak a legkevesebbet, és ennek vannak olyan gyakorlati alkalmazásai, mint a vadgazdálkodás. Ez a túlszaporodásra ritkítással, az állománycsökkenésre megtartó gazdálkodással reagál. Ennek és csak ennek keretében folyik vadászat Magyarországon, legalábbis legálisan.
De a vadászat nem az ölésről szól. A vadászat együtt lélegzés a természettel, amiben nyilván benne van a zsákmányszerzés izgalma ugyanúgy, mint a horgászatban. A vadat fel kell kutatni, becserkészni, és egyáltalán nem biztos, hogy sikerül elejteni.
És amikor sikerül, a vadászok, az igaziak, megrendültséget és részvétet éreznek.
A vágóhídon elpusztított állat védtelen és esélytelen, de a vad pont nem. Azért sem, mert a vadászathoz hozzátartozik, hogy legyen esélye a vadnak a menekülésre. Ezért tilos például az éjjellátó céltávcső és az automata fegyver használata.
Vegyük még hozzá, hogy természetes elhullással, vagyis
- elöregedésssel,
- betegségben vagy
- ragadozó zsákmányaként
sokkal többet szenved az állat, mint ha vadász ejti el. Az elöregedés például többnyire úgy néz ki, hogy a vad már képtelen rágni, ezért éhen hal. Ha kutya vagy sakál kapja el, az csak belerág, jóllakik belőle, és hagyja rángva kivérezni.
Szóval a kutya ne egyen vadat.
Nekünk viszont sokkal több vadhúst kéne ennünk! Nemcsak azért, mert sokkal egészségesebb, mint a háziállatok húsa, hanem azért is, mert a vadgazdálkodás ökológiai lábnyoma elenyésző a haszonállattartáshoz és a nagy táblás növénytermesztéshez képest.
Tehát a radikális belvárosi állatvédők és vegánhipszterek sokat használnának a fenntarthatóság nemes ügyének, ha felhagynának a vadászok alázásával, az uszítással és a gyűlöletbeszéddel.
Még akkor is, ha némely puskás barbár tényleg visszataszítóan viselkedik.
Kiemelt kép: Thinkstock
