Az Üllői úti vész (a csata és annak következménye)
1997-ben Santrač Slobodan 11 katonával támadást indított. Horn Gyula harcba hívta az ország nemeseit, de azok lassan gyülekeztek. Az Üllői úti síkon Csank János vezetésével a 16 ezer fős magyar bámészkodók – nem várva be Mracskó Mihály Szegednél állomásozó seregét- kísérletet tettek a jugoszlávok megállítására. 1997 október 29 -én a csata a magyarok teljes vereségével végződött. A futballveszteségeken kívül a magyar bárók és főpapok jelentős része is elesett a harcban. Csank János menekülés közben megbotlott Sebők Vilmos lábában és belefulladt a saját fogalmazásába. Predrag Mijatović a csatát követően bevonult a védtelenül hagyott magyar tudatba. Csapatai a tudatot kirabolták, az agyakat felégették. Mivel az agyak megtartása költséges és katonai szempontból veszélyes lett volna Santrač Slobodan még abban az évben elvonult agyak tízezrével Belgrádba.
