A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint a harmadik negyedév végére 82 százalékra nőtt a GDP-arányos államadósság a június végi 76,1 százalékról. A jelentős ugrásban a főszerepet a forint gyengülése játszotta, a jegybank szerint a csaknem 6 százalékpontos adósságemelkedésből 4 százalékpontot ez magyaráz.
A 82 százalékos államadósság messze van attól, amelyet Orbán Viktor augusztusban jósolt. A kormányfő, aki ugye az államadósság elleni harcot tekintette a legfontosabbnak, akkor 77 százalékos államadósságról beszélt, meg arról, hogy azt 73 százalékra fogják levinni, miután októberben és novemberben két lejáró adósságát törleszti az állam.
A mostani harmadik negyedéves adat a kétezres évek harmadik legmagasabb államadóssága. 2010 második negyedévének végén volt a legmagasabb, 83,9 százalékos a GDP-arányos adósságráta, 2009 első negyedévének végén pedig 82,6 százalékos.
Ugyanakkor ez sem biztos, hiszen államadósságunk GDP-hez mért aránya jelenleg 76,1 százalék – tudatta még csütörtök reggel is a Nemzetgazdasági Minisztérium, amelynek az „adósságnyomás-mérője” pedig egy rendszeresen frissített adósságmutató, amely Magyarország aktuális, GDP arányos adósságát jelzi. Ezt írja róla legalábbis Matolcsy tárcája.
Nehéz persze beismerni a kormánynak, hogy vesztésre áll az államadóssággal szembeni háborúban. Háborút sajnos általában nem lehet egy huszáros lépéssel – mint amilyen a magánpénztárak kvázi államosítása volt – megnyerni. Bár azért el kell ismerni, ha ez a lépés elmaradt volna, az államadósság mérete még ijesztőbb lenne.
Ám amit megnyert a kormány a réven, annak sokszorosát vesztette a vámon azzal, hogy a miniszterelnök által is nehezen követhető, gyorsnaszádként jellemzett gazdaságpolitikát kevéssé díjazzák a befektetők, s ez – az euróválság hatása mellett – megjelenik a forint árfolyamában, s ezen keresztül az államadósság méretében is. Bizonytalanságunkat pedig csak fokozza a Végjáték című mai Matolcsy-írás, amely ismerteti a gazdasági kilábalás titkos receptjét.
