Bíró egyik “vádja” szerint 1989-ben „bekerültek a pártba olyanok, akiket vagy küldtek a titkosszolgálatoktól, vagy az MSZMP-ből és más hasonló szervezetektől érkeztek, és bomlasztottak. Mint az egykori pártelnök elmondta, Antall Józseffel együtt beépítettek embereket, akik azért vállalták és vállalhatták ezt a szerepet, hogy gátlástalanul végigvigyék ezt a privatizációt”.
Bíró Zoltán megkérdőjelezte Antall rendszerváltásban betöltött szerepét is: véleménye szerint az amerikai–szovjet paktum része volt a kivonulás.
A történész szerint ezzel szemben annak, hogy Antallt a pártállami titkosszolgálat juttatta volna az MDF csúcsára, semmi alapja nincs. „Semmilyen nyoma nincs annak, hogy a titkosszolgálatok bárkit vagy bármit fel akartak volna építeni. Az ellenzéki erőket egész a rendszerváltásig ellenségnek tekintették” – mondta Rainer M. János a FigyelőNetnek.
„Bírálói számára Antall József így ma voltaképpen az ’elmaradt rendszerváltás’ megszemélyesítése, bűnbakká tehető mindazok szemében, akik csalódtak a rendszerváltásban” – hangsúlyozta Gyulai Attila. A Political Capital Institute igazgató-helyettese szerint az Antall József személyével kapcsolatos egyetértés eddig sem volt teljes: a baloldal által kezdetben elutasított első rendszerváltás utáni miniszterelnök a ’90-es évek végére vált olyan politikai személyiséggé, akit szinte minden politikai erő magáénak vallott, rendszerint szembeállítva az éppen aktuális ellenféllel.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
