Az amerikai elnökválasztás és a tőzsde
Tőkésített bizalom
A választásokhoz közeledve az Egyesült Államok tőzsdei eseményein és a dollár árfolyamán jól lemérhető, hogy éppen a demokrata vagy a republikánus elnökjelölt győzelmi esélyei jobbak-e a piac szerint.
Három nap alatt 10 százalékot zuhant George W. Bush árfolyama az amerikai elnökjelöltek első tévévitáját követően – olvasható ki a Tradesports.com adataiból. Ezen a kereskedési rendszeren szinte mindennel lehet üzletelni, ami az embereket érdekli. Az első helyen általában a legizgalmasabb sportesemények állnak, de a legnagyobb forgalmat már jó néhány hónapja a „Bush mint elnök” kontraktusban bonyolítják, megelőzve az „Elkapják-e Bin Ladent 2004 végéig” nevű terméket. Utóbbi már csak 18 ponton áll, vagyis ennyi esélyt lát a piac az esemény bekövetkeztére, Bush esetében pedig a múlt szerdai 67 helyett e hét hétfőn már 60 ponton folyt a kereskedés. Mivel a határidős kontraktus kifutásakor, az elnökválasztás másnapján az elszámoló ár Bush győzelme esetén lesz 100, míg Kerry befutása esetén nulla, a 60 pontos érték azt jelzi, hogy még mindig Bush a favorit. Ez ráadásul nem egyszerű közvélemény-kutatás, hanem olyan eredmény, amely nem bemondásra alakul ki, hanem sok saját pénzét kockáztató befektető vétele-eladása, vagyis a kereslet és kínálat változása szerint alakul.
INDEXÁLT CÉGEK. Az amerikai elnökválasztáshoz közeledve természetes jelenség, hogy egyre többen latolgatják, melyik elnök lenne jobb a piacoknak. Jogos lehet a kérdés, hogy miként reagálhat a dollár Kerry győzelmére, hat-e rövid és középtávon a tőzsdére az elnök személye, és mely szektorok, illetve cégek lehetnek a személyéhez köthető első vesztesek és győztesek. Ha a múltba tekintünk, nyomban érdekes eredményekre bukkanhatunk. Az elnöki hatás mérésére egy amerikai elemző még Bush 2000-es győzelmekor összeállított egy indexet; ebben azok a cégek kaptak helyet, amelyekről a közvélekedés szerint valószínűsíthető volt, hogy jól megy majd nekik a republikánus elnök alatt. A vezető olaj-, szén- és gázkitermelők, valamint a védelmi iparág nagyágyúinak mutatója Bush győzelmének kihirdetése és 2004 augusztusa között 39 százalékot erősödött, miközben az S&P 500 index 18, a Nasdaq Composite pedig 34 százalékot bukott. Egy közgazdászprofesszor tanulmányt írt az előző választás és a részvényárfolyam-változások összefüggéseiről, s ehhez kialakított egy Bush-részvényekből és Gore-papírokból álló portfóliót. Három és fél év elteltével kiszámolta, hogy a Bush-papírok 3 százalékos emelkedésével szemben a Gore-cégek 6 százalékot estek. Végül arról is készült kimutatás, hogy az elnökjelöltek választási hadjáratát komolyabb summával támogató cégek közül a kampány ideje alatt és a választás lezárultával is jobban szerepelnek azok, amelyek a győztesre tettek.
Figyelemre méltó ellentmondás, hogy történelmileg a demokrata kormányok idején szerepelnek jobban az amerikai tőzsdeindexek, most viszont a piac Bushban bízik jobban. Ez azzal magyarázható, hogy a regnáló elnök adócsökkentéseket vitt véghez, azokat azonban Kerry korrigálni tervezi. Ez is azért érdekes, mert hagyományosan a demokraták szokták figyelmen kívül hagyni a költségvetés és a folyómérleg növekvő hiányát, és ők koncentrálnak inkább a növekedésre. Most viszont Bush az, akit nem érdekel a deficit, és Kerry az, aki csökkenteni akarja a hiányt. Ez pedig a kamatok mérséklődése irányába hat, ami örömteli lenne a kötvénytulajdonosoknak, ám kevésbé jó a részvényeseknek. Az is tény viszont, hogy hosszabb távon a deficitcsökkentés kedvezően hat a részvénypiacokra.
A „melyik elnök jobb a részvényeknek” vitában még elég sok elemző vélekedik úgy, hogy szinte mindegy, ki nyer. Szektorokra bontva azonban már kevesen mernek így nyilatkozni. Egyértelmű Bush-favoritnak tartják például – a már említett energetikai és hadászati óriásokon kívül – a nagy gyógyszergyárakat, amelyek Kerry hatalomra kerülése esetén nehezebb időszak elé nézhetnek. A demokrata jelölt ugyanis engedélyezné az olcsóbb készítmények importját – például Kanadából -, míg Bush ezt hevesen ellenzi. Kerry egészségbiztosítással kapcsolatos javaslataiból ugyanakkor azt is ki lehet olvasni, hogy a kórház-üzemeltető cégek vele járnak jobban.
ÁGAZATI ESÉLYEK. Iparágtól függetlenül Bush győzelme segítheti a magas osztalékot fizető cégeket. Kerry visszaemelné az osztalékjövedelem adóját, ezért az ő győzelmi esélyeinek növekedése meglátszik e társaságok árfolyamán is. A kitermelőcégek azért tartanak tőle, mert szigorúbb környezetvédelmi előírásokat szeretne bevezetni, a kisebb szennyezőanyag-kibocsátáshoz pedig nyereségük egy részét kellene feláldozniuk. Mindez jót tehet viszont az alternatív energiatermelésben érdekelteknek, a demokrata jelöltben bízóknak érdemes tehát például a szélerőművekben és napenergiában utazó vállalatok közül választaniuk. Egyes vélemények szerint Kerry alatt több jutna kutatás-fejlesztésre is, ami például a nanotechnológiai ágazat képviselőinek is jól jöhet.
A dollár árfolyamára is hatni szokott a választás, azonban nem konkrétan az elnök személye. Régi megfigyelés ugyanis, hogy választási évben nem csak a Wall Street teljesít jól, hanem a dollár is erősödik. Az idén egyik sem jött be, a zöldhasú a tavalyi nagy veszteség után időről időre megpróbál magára találni, de erejéből inkább csak a szinten maradásra futja. Az elnök személye, a demokrata, illetve republikánus mentalitás annyiban viszont fontos lehet, hogy a hatalom mennyire hajlamos beavatkozni a piaci folyamatokba. Szavakban mindenki az erős dollár híve, ugyanakkor a gazdaságirányítók is pontosan tudják, hogy az amerikai pénz gyengülése elősegítette a gazdaság felpörgését. Bill Clinton alatt a jegybank szerepét betöltő Fed a kormánnyal egyeztetve háromszor interveniált – egyszer adott és kétszer vett dollárt. Bush alatt egyáltalán nem volt beavatkozás, noha a dollár zuhanórepülésekor lett volna rá alkalom. Kerryvel tehát csak annak a lehetősége nőne meg kissé, hogy hirtelen és jelentős változás esetén intervencióra kerülhet sor a devizapiacon, ami csökkentheti a kilengéseket.
ÁCS GÁBOR
Kisugárzás
Természetesen a világ összes tőzsdéjének hangulatát befolyásolja az amerikai elnökválasztás. Londonban például egyértelműen kimutatták, hogy a FTSE index a demokraták alatti emelkedés mellett már a kampány idején is jobban szerepelt akkor, ha demokrata jelölt állt nyerésre. Ez azonban egyáltalán nem meglepő, a FTSE és többi társa is általában hűen követi a Dow Jones iparindexet, emelkedése tehát nem közvetlenül a demokraták előretörésének szól, inkább az amerikai piacok követését jelenti. Ezt bizonyítják az idei év történései is, mivel Amerikához hasonlóan a brit index is akkor emelkedett leginkább, amikor Bush esélyei nőttek, Kerry népszerűbbé válása pedig esést okozott a vezető európai piacon is. A BUX viszont egy teljesen más világ. Noha napi szinten a brókerek gyakran hivatkoznak külföldi trendek követésére, pár napon túl már az látszik, hogy szinte semmiféle korreláció nincs a fejlett európai és a magyar tőzsdék ármozgásai között. Annál jobban együtt mozgunk viszont a régió más piacaival, amelyek a magyar börzéhez hasonlóan az idén jelentős nyereségeket értek el, szemben haladva az enyhén mínuszos nagyokkal. Valószínűleg az amerikai elnökválasztásnak sem lesz érdemleges hatása a magyar részvénypiacra; nem Kerry és nem Bush lesz az, aki a magyar bikát megállítja.
