Figyelő Top 200 (2000): Távközlés

Ami az ágazat jövőjét… …pozitívan befolyásolhatja: • Az Egységes Hírközlési Törvény (EHT) hatályba lépése és a piaci liberalizáció • Új piaci szereplők megjelenése • A mobiltávközlés piaci jelentőségének növekedése új szolgáltatások bevezetésére ösztönzi az ágazat valamennyi szereplőjét …negatívan befolyásolhatja: • Az EHT a vezetékes szolgáltatók elmúlt években végrehajtott beruházásaira tekintettel elismeri érdekeik elsőbbségét • A kormány a piaci liberalizációt a szolgáltatási árak felszabadítása nélkül, a hatóságilag szabályozott tarifák körének növelésével párhuzamosan hajtja vég

Orbán Viktor miniszterelnök szakított a bevált gyakorlattal, amikor 2000 májusában átalakította kormányát; ekkor a hírközlési ágazat a korábbi szakminisztériumtól a nagy hirtelen életre hívott Informatikai Kormánybiztos Hivatalához (IKB) került. A hivatalosan a távközlés és az internet fejlődésének új pályára állítását szolgáló lépés legfontosabb következménye a terület állami felügyeletének átmeneti, de látványos szétesése volt. A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) irányítása alatt működő IKB látszólag “nem találta meg a hangot” a távközlési cégekkel.
Az állami felügyeletet ellátó, irányító szakhatóság leváltása nem érintette az ágazat fejlődését. A vezetékes és a mobilszolgáltatók beruházásai a szakértők becslései szerint tavaly összességében meghaladták a 200 milliárd forintot, ami a nemzetgazdasági ágazatokban végrehajtott összes beruházás 11 százaléka. Az invesztíciókhoz a vezetékes szolgáltatók 96,9 milliárd forinttal, a mobilosok pedig 106 milliárddal járultak hozzá.

Míg a nemzetközi info-kommunikációs piac 10,4 százalékkal bővült tavaly, addig nálunk 14 százalékos növekedést mértek; ez lényegében megegyezik az Európai Unió tagállamaiban regisztrált 14,4 százalékkal. A szektor cégeinek együttes árbevétele meghaladta a 800 milliárd forintot. A NEO Stúdió 2000 tanácsadó cég számításai szerint a bevételek hozzávetőleg felét a vezetékes távközléssel foglalkozó vállalkozások szerezték meg. A terület egyre lassuló növekedését elsősorban a hagyományos analóg telefonvonalakat felváltó ISDN vonalak bekapcsolásából származó bevételek, illetve a tavaly is jelentős mértékben megemelt havi előfizetési díjak biztosították. A hivatalos közlések szerint decemberben a vezetékes vonalak mintegy 8,5 százaléka, 322 ezer vonal már nagysebességű adatátvitelre is alkalmas, ISDN vonal volt.

A vezetékes telefonszolgáltatók erősorrendje nem változott. Az előfizetők száma alapján 78,1 százalékos részesedésével a piacvezető egyértelműen a Matáv Rt. volt. A februárban közzétett eredmények szerint a cég árbevétele az elmúlt évben 445,9 milliárd forintot ért el, ami 15,9 százalékos növekedésnek felel meg. Az éves eredmény viszont 12,6 százalékkal csökkent – igaz, így is 68,8 milliárd forintra rúgott. A Matáv előnyét, piaci erejét érzékelteti, hogy legerősebb versenytársa, a legnagyobb helyi szolgáltató Vivendi Telecom Hungary csupán az előfizetők 12,3 százalékával büszkélkedhetett. A HTCC ennél is szerényebb, 5,4 százalékos súlyt tudott felmutatni, míg a 2000-ben még csak részben a Matáv tulajdonában lévő Emitel 2,2 százalékos, a Monortel pedig 2 százalékos piaci részesedést mondhatott magáénak a vezetékes előfizetők száma alapján.

A mobilszolgáltatók 2000-es, együttesen hozzávetőleg 260 milliárd forintos árbevételük alapján a távközlési piac 38-40 százalékát szerezték meg. Ez az előző évhez képest figyelemre méltó, 32 százalékos növekedést jelez. A négy hazai rádiótelefon-szolgáltatónak azonban az előfizetők tekintetében sincs oka szégyenkezésre, ezek száma ugyanis egyetlen év alatt megkétszereződött: 1,5 millióról 3 millióra nőtt.
Természetesen a mobilszektor növekedéséhez nem minden szolgáltatónak sikerült egyformán hozzájárulnia. A piacot 2000-ben is a két nagy GSM szolgáltató, a Westel Mobil Távközlési Rt. és a Pannon GSM határozták meg, melyek az elmúlt esztendőben csaknem megduplázták előfizetői számukat.

A NEO Stúdió 2000 elemzéséből kiderül, hogy a Westel szolgáltatásait decemberben csaknem 1,6 millió előfizető vette igénybe, s ennek alapján részesedése meghaladta az 52 százalékot. A mobiltársaság nem konszolidált bevételei elérték a 153,4 milliárd forintot, éves eredménye a 35,5 milliárdot. A Pannon GSM tavaly eladta 1,21 milliomodik előfizetését is. Az első teljes szolgáltatási évét záró Vodafone 19 ezerről 184 ezerre növelte előfizetői számát. A Matáv kezében lévő Westel Rádiótelefon Kft. – kereskedelmi nevén 0660 – az elmúlt évben még megtartotta előfizetői táborát.

Az üzleti kommunikációs szolgáltatók a telekom-torta mintegy 8 százalékát hasították ki maguknak 2000-ben. Részesedésük értéke 52-55 milliárd forint volt. A magyar piac egyik sajátossága, hogy ezen a területen is a legnagyobb távközlési szolgáltató diktálja a tempót. A BellResearc tanácsadó cég felmérései szerint a teljes adatkommunikációs piac 51 százalékát a Matáv mondhatta magáénak.

Az internetes társaságok 2 százalékos piaci részesedést szereztek az elmúlt esztendőben, és hajszálra ugyanekkora volt a kábeltelevíziós cégek piaci súlya is decemberben. A 16 milliárd forintos összértékűre becsült szegmens háromnegyedét az országban működő 400-450 kisebb-nagyobb kábeltelevíziós társaság közül négy uralta. A legnagyobb – árbevétel alapján 53 százalékos, előfizetők száma szerint 40 százalékos – részesedést a UPC szerezte meg magának. A piacvezető szolgáltatót a MatávKábel TV, a FiberNet és az EMKTV követték. A több száz helyi szolgáltatónak legfeljebb néhány ezer előfizetője volt.

A BellResearch becslései szerint 2001-ben a távközlési piac mintegy 20 százalékos növekedésére lehet számítani. Az ágazat cégeinek együttes árbevétele az idén elérheti a 980 milliárd forintot. A leggyorsabb, előreláthatólag 42 százalékos növekedés az üzleti kommunikációs szolgáltatásoktól várható. A területen működő cégek összesített árbevételét az idén 75-77 milliárd forintos lehet, jövőre pedig a 110 milliárdot is elérheti.
További gyors, mintegy 34 százalékos fejlődés várható a mobiltelefóniában is. Becslések szerint az év végére a területen működő szolgáltatók árbevétele 355 milliárd forint lesz. A hagyományos vezetékes telefonszolgáltatások növekedése az optimista előrejelzések szerint sem lépi majd túl az 5 százalékot. A telefontársaságok együttes árbevétele 360-365 milliárd forintra rúghat az év végén. A szolgáltatók közti erőviszonyok számottevő változására, piaci sorrendjük megváltozására egyelőre nem lehet számítani. A kábeltelevíziózásban ugyanakkor – az infláció feletti idei áremeléseknek és a szélessávú internet hozzáférés bevezetésének eredményeként – a piac összértékének 25 százalékos növekedése várható.

Távközlési cégek toplistája, 2000. (millió forint)