Jelentős változásokon megy keresztül a magyar lakáspiac, amely a hosszú távú drágulást tekintve a nemzetközi összevetésben az élmezőnyben van – derül ki az ingatlan.com legújabb elemzéséből, amely ismerteti a lakáspiaci kereslet alakulása mellett a legfrissebb kínálati árakat, valamint a hivatalos adatok alapján a tavalyi árindexeket is.
Mitől függ a drágulás?
Magyarországon a múlt év utolsó negyedében az új és használt lakások összességében 19,5 százalékkal drágultak, hasonlóan magas áremelkedésre a járvány előtt, 2019 második negyedévében volt példa.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az adatokat értékelve azt mondta, az úgynevezett összetételhatás alapján az alacsonyabb lakásárakkal rendelkező településeken található lakóingatlanok áremelkedése volt a drágulás motorja. Ez lényegében kézenfekvő folyamat, a drágább területekről az olcsóbbak felé mozdultak el a vásárlók. Hozzátette,
az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legújabb, múlt év utolsó negyedévére vonatkozó adatai szerint az EU-ban Magyarországon nőttek a lakásárak a legnagyobb mértékben az elmúlt 7 évben. A tavalyi utolsó negyedévben itthon átlagosan 2,1-szeres árat kellett fizetni a lakásokért 2015-höz képest, a második helyen pedig Csehország áll 2-szeres árnövekedéssel. A dobogó harmadik fokán Luxemburg áll, ahol 1,8-szor annyit kellett fizetni az eladó ingatlanokért mint 2015-ben.
Szétválhat a használt és újlakás-piac
Balogh László az ingatlan.com elemzésében szereplő legfrissebb, idei adatokat ismertetve azt mondta, átalakulóban van a lakáspiac. Erre utal, hogy az idén a kereslet jelentősen csökkent az eladó lakások iránt, ami pedig elsősorban az infláció miatt emelkedő kamatkörnyezettel, vagyis a lakáshitelek drágulásával magyarázható. Az idei első negyedévben kevesebb érdeklődés érkezett az eladó ingatlanokra, mint két éve. Pedig 2020 első negyedéve már a koronavírus-járvánnyal érintett időszak volt.
A szakember úgy látja, hogy a következő időszakban az új és használt lakások piaca elválhat egymástól. Az új lakóingatlanoknál ugyanis olyan keresletfüggetlen külső tényezők, mint a munkaerőhiány és az építőanyag-drágulás fűtik az áremelkedést. Az újlakás-piacon tehát nem az áremelkedés mértéke lesz a kérdés, hanem az, hogy hajlandóak lesznek-e a vevők megvásárolni ezeken a mindenkor aktuális árszinteken a lakásokat. Ha nem lesz elégséges a kereslet, akkor a beruházók inkább meg sem építik ezeket az ingatlanokat.
Az ingatlan.com körképéből kiderül, hogy a fővárosban április első napjaiban az új lakások átlagos négyzetméterára a kínálati piacon közel 1,1 millió forint volt, ami 21 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. A budapesti használt lakásoknál 17 százalékos volt a növekedés, így 873 ezer forintot tett ki. A Budapesten kívüli nagyvárosokban az új lakások esetében az átlagos négyzetméterár 736 ezer forint volt, ez 26 százalékos éves áremelkedést takar, a használt lakóingatlanoknál a kínálati ár 28 százalékkal 522 ezer forintra nőtt.
