A lakáspiac idén is korán ébredt, mind a használt-, mind az újlakások iránt töretlen az érdeklődés. Így a lakásárak növekedése, a járvány hatására megváltozott otthonválasztási preferenciák, vagy éppen a sokféle formában elérhető otthonteremtési támogatások közötti választás állíthatják egyre többször dilemma elé a lakáskeresőket. Ha hozzátesszük azt is, hogy mi, magyarok átlagosan csupán háromszor költözünk1 életünk során, akkor még egyértelműbb az, hogy a lakásvásárlás egy hosszú távú döntés, és számos tényezőt kell figyelembe venni ahhoz, hogy az igényeink és lehetőségeink szempontjából is ideális otthont megtaláljuk.
A lakáskeresés során a vásárlók három leggyakoribb dilemmája, hogy milyen környéken szeretnének lakni (49%), mekkora (hány szobás) legyen az új otthon (46%) és hogy inkább egy használt ingatlant érdemes-e vásárolni vagy legyen újépítésűt (31%) – derült ki az OTP Bank reprezentatív kutatásának eredményeiből2, mely az elmúlt két évben lakáshitelt felvevők körében készült.
Bár logikusnak tűnik, hogy tisztában legyünk az új lakás lokációjával, jobban belegondolva, ez veti fel a legtöbb kérdést is. Más-más szempontok és más súllyal érvényesülnek, ha például saját vagy befektetési céllal tervezünk vásárolni és az egyéni élethelyzetek, mint az iskola, munkahely távolsága is alapvetően befolyásolhatják a döntésünket. A szobák száma kapcsán alapvető kérdés, hogy milyen időtávra gondoljuk a vásárlást és ez idő alatt tervezzük-e a család bővülését
– mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Hozzátette, hogy CSOK igénybevétele esetén szintén fontos a lakás mérete (és ezáltal áttételesen a szobák száma), mivel a jogszabályban előírt minimális alapterületen ideális esetben a család létszámához mérten szükséges mennyiségű helyiség is rendelkezésre kell, hogy álljon.
A válaszadók közel harmadának okozott fejtörést, hogy új vagy használt lakóingatlant vásároljanak és negyedük (26%) gondolkozott el azon, hogy drágább, jó állapotú vagy olcsóbb, de felújítandó ingatlant érdemes-e választani. A szakértő szerint számos otthonteremtési támogatás érhető el az újépítésű lakásokra, és a Zöld Otthon Hitel lehetőségével ezek még tovább bővültek, azonban a mérleg másik serpenyőjében ott van az újépítésű ingatlanok jellemzően magasabb és folyamatosan emelkedő ára. Használt és felújítandó lakás esetén ugyan kedvezőbb az ingatlanok árfekvése, azonban mérlegelni kell azt is, hogy érdemes-e belevágni és mennyi energiát érdemes belefektetni egy régebben épült lakás korszerűsítésébe, igények szerinti átalakításába. A szigorodó energetikai előírások miatt az energiahatékonyság és az alacsonyabb fenntartási költségek is az újépítés mellett szóló érvek, azonban az a kérdés, hogy a leendő otthon mennyire legyen energiahatékony, csupán a válaszadók 9 százalékában merült fel a lakáskeresés során.
Inkább felújítjuk, de legyen jó környéken
A legalaposabb tervezés ellenére is előfordulhat, hogy módosítanunk kell az eredeti elképzeléseinken. A válaszadók közel fele (44%) számolt be arról, hogy a lakás- vagy házárakkal szembesülve kompromisszumot kellett kötniük a megvásárolt ingatlannal kapcsolatban. A leggyakrabban az eredeti elképzeléseknél rosszabb állapotban lévő lakást/házat vásároltak (13%) vagy a tervezettnél olcsóbb környékre (12%) költöztek.
Az, hogy mit érzünk kompromisszumnak, alapvetően szubjektív. A felmérés adatai alapján a döntésben fontosabb szerepet játszik az adott ingatlan elhelyezkedése, mint az állapota. Ez magyarázható a felújítást igénylő ingatlanok alacsonyabb árával, másrészt függhet attól is, hogy mennyire ragaszkodunk a kiválasztott környékhez. Elképzelhető az is, hogy a kivitelezéssel együtt járó nehézségek dacára is, köszönhetően a felújítási támogatásnak, egy rosszabb állapotú lakás is könnyebben tűnik jó megoldásnak, sőt az emelkedő lakásárak miatt egy jó áron megvásárolt felújítandó ingatlan akkor is megőrzi az értékét, ha a korszerűsítés éveket csúszik vagy akár teljesen el is marad
– tette hozzá Valkó Dávid.
A szakértő szerint majdnem ugyanennyire rugalmasak tudunk lenni, ha csak az eredeti elképzeléseinkhez képest valamivel olcsóbb környéken találunk olyan ingatlant, ami minden egyéb elvárásunknak megfelel, és ez a tendencia a teljes lakóingatlan piacon megfigyelhető, hiszen évek óta kimutatható az olcsóbb területek térnyerése.
Az, hogy a tervekhez képest kisebb lakásba kell költözni, már elég jelentős kompromisszum, ezt a döntést a megkérdezettek 9 százalékának kellett meghoznia. Ugyanakkor az is feltételezhető, hogy szembesülve a tényekkel, a tervezetthez képest rövidebb távra vásárolunk új lakást, amikor a kisebb alapterület, kevesebb szoba is még megfelelő választás lehet. Csupán 5 százalék gondolta úgy, hogy kompromisszumot kellett kötnie akkor, amikor tégla- helyett panellakás mellett döntött.
A lakótelepi lakások népszerűsége és áremelkedése mellett ez is jelzi azt, hogy a panellakásokkal kapcsolatos előítélet egyre inkább a múlté. Figyelembe véve, hogy a panellakások elrendezése az adott alapterülethez képest általában optimális, lokációjuk közlekedés és infrastruktúra szempontjából legtöbbször ideális, a felújítási programoknak köszönhetően a fenntartási költségeik csökkentek, a komfortérzet pedig nőtt, elmondható, hogy a tégla és panel építések közötti különbségek egyre inkább mérséklődnek.
A lakásválasztás és -vásárlás összetett folyamat, ami bárkinek, de főleg az első saját otthont keresők számára jelenthet kihívásokat. Az egyéni szükségletek és elvárások mellett érdemes előre számba venni a rendelkezésre álló lehetőségeket és azt, hogy a legvégső esetben miről tudunk nyugodt szívvel lemondani. Ugyanakkor az sem lehet reális elvárás, hogy naprakész ismeretekkel rendelkezzünk a lakáspiacról, ismerjük a kiszemelt lakás minden ismérvét, vagy tökéletesen átlássuk, hogy milyen támogatást tudunk igénybe venni, ezért megfontolandó, hogy a vásárlás, sőt akár már a keresés folyamatában szakértő segítséget is igénybe vegyünk
– foglalta össze a vezető elemző
