A szobanövények akkor jöttek divatba, amikor az ókori görögök és rómaiak elkezdték behozni őket a szabadból. A viktoriánusok imádták a cserepes növényeket és a 70-es évek sem lettek volna ugyanazok páfrányok és zöldike nélkül. A jelenlegi trendek mellett már számtalan variációs lehetőségünk van az elhelyezésükre, de az igazság az, hogy a szobanövények többek egyszerű trendeknél, írja a Treehugger.
Ezeket a növényeket szükségszerűnek kellene tekintenünk, nem csak dekorációs tárgynak, mert az egészségünkre is különösen jó hatással vannak. Ezeket gyűjtöttük most alább pontokba.
1. Segítik a légzést
Belégzéskor oxigént juttatunk a szervezetünkbe, kilégzéskor pedig szén-dioxid szabadul fel. A fotoszintézis során a növények ennek ellenkezőjét teszik, vagyis elnyelik a szén-dioxidot és felszabadítják az oxigént, így a növények és az emberek nagyszerű partnerekké válnak. A szobanövények tehát hozzájárulnak az oxigénszint növeléséhez és ezt testünk nagyra értékeli.
De van itt valami, amit érdemes figyelembe venni: amikor a fotoszintézis éjjel leáll, a legtöbb növény felcseréli a dolgokat, azaz felszívja az oxigént és felszabadítja a szén-dioxidot. Néhány speciális növény – például az orchideák vagy a pozsgás növények – viszont megfordítják ezt a folyamatot, vagyis továbbra is befogadják a szén-dioxidot és felszabadítják az oxigént. Ezért érdemes inkább ezeket a növényeket tenni például a hálószobába.
2. Segítenek távol tartani a betegségeket
A szabadban a növények gyökerei elérik a talajvízszintet, a felvett víz pedig elpárolog a leveleiken keresztül.
Tanulmányok szerint ez a légköri nedvesség körülbelül 10 százalékát teszi ki. Nagyjából ugyanez történik otthon is, ami növeli a páratartalmat a beltérben. Bár ez forró nedves hónapokban nem a legjobb, de szárazabb hónapokban ajándék.
Egy norvég kutatás arra jutott, hogy a növények belső terekben történő használata csökkenti a száraz bőr, megfázás, torokfájás és száraz köhögés kialakulásának esélyét. A másik oldalon viszont fontos azt megjegyezni, hogy egyéb tanulmányok szerint a magasabb páratartalom kedvez az influenzavírus túlélésének és továbbterjedésének.
3. Tisztítják a levegőt a szennyező anyagoktól
A NASA sok időt töltött a levegő minőségének kutatásával zárt környezetben. Az amerikai űrügynökség kiterjedt kutatása során felfedezték a beltéri levegőminőség javításának akkori új koncepcióját, amelyben a növények kulcsfontosságú szerepet játszanak.
Eszerint az olyan vegyi anyagok, mint például a szén-monoxid és a formaldehid, kizárólag a növényi levelekkel távolíthatók el a beltéri levegőből.
4. Segítik a regenerálódást
Ez talán közhelyesnek tűnik, de ha virágot vagy növényt viszünk kórházi látogatásunkkor a páciensnek, elősegítik a betegek gyógyulási folyamatát.
A Kansas State University által végzett tanulmány megállapította, hogy a növények látványa a műtét után történő felépülés során jelentős javuláshoz vezet.
A gyógyulási idő csökkentésének másik technikája a kertészeti terápia, amelyben a betegek feladata a növények gondozása. Az orvosi beavatkozások után a növényekkel fizikai kapcsolatban lévő betegeknél jelentősen csökkent a gyógyulási idő.
5. Hozzásegítenek az aktívabb munkavégzéshez
Számos tanulmány szerint a növények jelenlétében végzett tanulás vagy munkavégzés meglehetősen erős hatást gyakorol az emberre.
A növények közelében való tartózkodás javítja a koncentrációt, a memóriát és a produktivitást.
Két norvég tanulmány kimutatta, hogy a dolgozók teljesítményét is nagymértékben növeli a növények jelenléte az irodában. A dísznövények hatása alatt végzett munka jobb minőségű és sokkal precízebb, pontosabb lesz , mint a növény nélküli környezetben végzett munka.
Kiemelt kép: Getty Images
