A KSH hivatalos közleménye szerint 2019-ben 150 ezer tranzakció köttetett az országban, ami az egy évvel korábbi, 2018-as adatokhoz képest 8 százalékos visszaesést jelent. A fővárosban még ennél is jelentősebb a csökkenés, hiszen az előző évi adatokhoz képest 19 százalékkal kevesebb tranzakció történt 2019-ben.
A Budapesten regisztrált 29 305 tranzakció 2014 óta a legalacsonyabb érték. A 2015 óta eltelt négy év alatt nagyjából 30 százalékkal kevesebb ingatlant értékesítettek a fővárosban. Ennek egyik oka az árak látványos emelkedése mellett az is, hogy egyre többen döntenek úgy, hogy kiköltöznek az agglomerációba
– kommentálta a legfrissebb KSH-adatokat Soóki-Tóth Gábor. Az Otthon Centrum elemzési vezetője arról is beszámolt, hogy a legtöbb adásvételt a XIII. kerületben regisztrálták (3000 darabot), amitől kicsivel lemaradt a XI. (2500 darabot) és a XIV. kerület (2450 darabot). Ez azt jelenti, hogy a kerületekben a 2018. évi adatokhoz képest 8-33 százalékos csökkenés tapasztalható az adásvételek számában. A legnagyobb veszteséget a viszonylag csekély kötött pályás utazási lehetőséggel rendelkező XXII. kerület és bulinegyednek nevezett VII. kerület szenvedte el. Árulkodó, hogy a VII. kerülettel szomszédos, hasonló adottságokkal rendelkező VI. kerületben a visszaesés mértéke csak 9 százalék volt.
A megyeszékhelyeken csaknem 33,8 ezer adásvételt regisztráltak, ami 12 százalékkal kevesebb, mint 2018-ban. A vidéki megyei jogú városok esetében a munkalehetőségekkel szoros összefüggésben megingathatatlan az öt nagyváros, Debrecen, Szeged, Miskolc, Pécs és Győr vezető pozíciója. A legtöbb tranzakció Debrecenben volt (3038 darab), Szeged kicsivel lemaradt ettől (2960 darab), míg a sort Szekszárd zárja jócskán leszakadva (470 darab). Az elmúlt évben egyedül Zalaegerszegen nőtt az adásvételek száma a megyei jogú városok közül, de Szombathelyen és Székesfehérváron sem volt számottevő a csökkenés. Dunától keletre fekvő városokban az adásvételek száma 15 százalékkal esett vissza (szemben a Dunántúl 8 százalékával), legnagyobb mértékben Debrecenben (28,5 százalékkal).
A főváros után a Balaton és a Tisza-tó körüli járásokkal folytatódik sor, ami jelentős különbség az elmúlt évek trendjéhez képest: Fonyódi, Marcali, Keszthelyi, Siófoki, Tiszafüredi járásokban 22-25 adásvétel jutott 1000 lakosra. Amellett, hogy ez az érték minden megyei jogú városnál és a kerületek többségénél is magasabb, több esetben még nőtt is 2018. évi adatokhoz képest.
A budai és külső pesti kerületek közül az 1000 lakosra vetített tranzakciószám sehol nem éri el a 20 ezreléket. Pesti oldalról a XIV. és X., míg Budáról az I. és XI. kerület közelíti meg 17-20 ezrelék közötti értékekkel. A sor végét mind darabszámban, mind fajlagos értékben a XXIII. kerület zárja, ahol mindössze 170 tranzakció történt. A megyei jogú városok közül a legmagasabb fajlagos érték, csak úgy, mint az előző évben, Dunaújvárosban (19 db/1000 lakos), míg a legkevesebb Érden (11,5 db/1000 lakos) volt.
A fővárosi agglomerációt tekintve Dunakeszi és Szigetszentmiklósi járásokban volt népesség arányosan a legmagasabb az 1000 lakosra vetített tranzakciók száma 14,6 darabbal, melyet a Nagykátai járás követett 14 tranzakcióval. Érdekes fejlemény, hogy a fővárosi agglomerációban akadtak gyengébben teljesítő járások is; például a Pilisvörösvári járásban 1000 lakosra vetítve csak 7,1 tranzakció történt, ami a 197 járás közül a legalacsonyabb érték, míg a Gyáli járásban 7,9 ezrelékes érték a harmadik legalacsonyabb.
A településtípusok közül egyedül a kistelepüléseken nem csökkent az adásvételek száma. Az 5 ezer főnél kisebb népességgel rendelkező településeken összességében 4 százalékkal több adásvétel született a tavalyi év során, míg a kisvárosok is lényegesen jobban teljesítettek az átlagnál, ahol mindössze 2,8 százalékos visszaesés volt tapasztalható.
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
