A sövényeket említve többnyire a díszítő- és térhatárolást ellátó kerti falak jutnak az eszünkbe. Egyes fajtái esetében a sövény sokszor biztonságosabb, mint egy kerítés, és némi fantáziával különleges díszévé válhat kertünknek.
Ültetés, gyomtalanítás
A jól karbantartott, ápolt és rendezett sövény elválaszt területeket, véd a széltől, a tolakodó pillantásoktól, valóságos élő falat képez. Szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy ültetésüket előzze meg a kerttervezés, a tereprendezés és a földmunkák, s ezekre tavasszal vagy ősszel kerüljön sor.
A talajművelésre a sövény telepítése utáni néhány évben fokozottan kell figyelni, mivel a gyomok könnyen túlnőhetnek rajta, illetve jelentős mennyiségű vizet és tápanyagot vonnak el a sövénytől. Évi két-háromszori kapálással könnyen megszabadulhatunk a gyomnövényektől. Könnyebb megoldás, ha fenyőfakérget szórunk a sövény mellé, mivel ezen keresztül nem tudnak fejlődni a gyomok és esztétikus is.
Metszés, öntözés, tápanyag
A sövények egy része az egész szezonban gondozást igényel, mely nem csak gyomtalanításból, hanem metszésből, öntözésből és tápanyag utánpótlásból áll.
A szép sövény az aljától a tetejéig egyformán sűrű, nem lehet átlátni vagy keresztül menni rajta. Tömöttsége a nyírás gyakoriságától függ. A rendszeres metszéssel valójában a sűrűséget segítjük elő. A meglévő magassághoz a sövény szélességét is alakítani kell. A jó sövény alul a legszélesebb, és fölfelé keskenyedik, metszete trapéz alakú. Ekkor a sövénynek minden része elegendő fényt és világosságot kap. A függőeges oldalú, négyzet vagy téglalap keresztmetszetű alak nem jó, mert ezekben az esetekben az alsó hajtások kevés fényt kapnak, ezért hézagos lesz a sövény.
A metszés után elengedhetetlen a tápanyag utánpótlás – ami lehet szerves vagy szervetlen –, valamint az öntözés, mely a hajtások fejlődését biztosítja.
A sövények fajtái egyre nagyobb választékban kaphatók kertészeti árudákban. Ezek közül mutatunk meg négy csoportot.
Örökzöld sövények
Az ide tartozó babérmeggy terebélyes voltával és fényes leveleivel hívja fel magára a figyelmet. Célszerű félárnyékos helyre ültetni. A tuja ezzel szemben a napos helyet kedveli, nagyra nő, egyszerű lenyírni, megvéd a kíváncsiskodó tekintetek elől, a szelet pedig felfogja.
Alacsony sövények
A cserjés pimpó telitalálat, ha olyan sövényt keresünk, amely az évek múltával is alacsony marad. Mivel más sövényekhez képest nem nő különösebben magasra, könnyűszerrel alakítható alacsony sövény az élénksárga virágokkal tarkított növényből, amely leginkább a félárnyékos helyet kedveli.
Lombhullató sövények
A gyertyánfa, a bükkfa, a mezei juhar és a galagonya a lombhullató sövények csoportjába tartozik. Ügyeljünk arra, hogy az első években bőségesen kapjanak vizet ezek a lombot eresztő fajták.
Virágzó, természetes sövény
A nyírt sövényeknél több helyet, de kevesebb gondozást igénylő, virágot hajtó természetes sövények valóságos madárparadicsommal érnek fel. Táplálékforrásként, fészekként vagy búvóhelyként igazi életteret jelentenek a sünöknek és a madaraknak. Ilyen növény a földiszeder, gyertyán, mogyoróbokor, ribizlibokor, fagyal, bükk, bodza, homoktövis, kökény, boróka, galagonya, vadszőlő.
Fotók: Wikimedia Commons
