Míg a 2012-es esztendőben az okostelefon piacon minden az 1280×720 pixeles (921ezer képpont) felbontásról szólt, addig 2013-ban már minden felsőkategóriás készülékben 1920×1080 pixeles (2,07 millió képpont) Full HD kijelző landolt. A tavalyi év pedig már a 2560×1440 pixeles (3,7 millió képpont) QHD felbontás jegyében telt el, legalábbis az abszolút felsőkategóriában mindenképpen. A pixelsűrűség először a 300 ppi-t, majd pedig a 400, illetve az 500 ppi-t is jelentősen meghaladta, és a fejlődés a jelek szerint továbbra sem áll meg.
Olyannyira nem, hogy a Google által megrendezett I/O konferencián bejelentett legújabb Android operációs rendszer, az egyelőre csak Android M néven emlegetett szoftver immár hivatalos formában és natív módon támogatja a 4K felbontást, egész konkrétan a 3840×2160 pixeles kijelzőket. A szoftveres támogatás tehát adott, a Sharp pedig április közepén már be is jelentette a világ első 4K mobilkijelzőjét: a japán gyártó a 8,3 millió képpontos hatalmas pixelmennyiséget egy 5,5 colos képátlójú, RGB mátrixos LTPS IGZO-TFT LCD-n vonultatja fel, ami azt jelenti, hogy a pixelsűrűség eléri az elképesztő 806 ppi-s értéket.
Az emberi szem felbontóképesse alapján szakértők szerint nem igazán van értelme 480-500 ppi-nél nagyobb pixelsűrűségű mobilkijelzőket gyártani, a Sharp pedig ennek ellenére állítólag azért tolja az egekbe a ppi-értéket, mert a kínai okostelefon gyártók mostanság egyértelműen erre gerjednek. A Sharp első 4K mobilkijelzői várhatóan 2016-ban látnak majd napvilágot, tehát idén még be kell érnünk a “gagyi” QHD felbontással, hacsak a Samsung az őszi Galaxy Note 5-be esetleg nem pakol 4K panelt. Érdeklődve várjuk, hogy a 4K mobilkijelzők kiszolgálásához milyen chipset, illetve milyen akkumulátor szükségeltetik majd.
A jelenlegi legmagasabb pixelsűrűségű kijelzős csúcsmobilok egyik éllovasa a boltokba nemrégiben érkezett Samsung Galaxy S6, melynek gyémánt PenTile mátrixos Super AMOLED kijelzője 577 ppi-s (5,1 col, QHD felbontás).
