A Huawei a közelmúltban alaposan odatette magát a felsőkategóriában, még pedig a kiválóan sikerült Ascend Mate7 révén. Ez a 6 colos csúcsmobil azonban egyszerűen már túl nagy és egyszerűen túl drága ahhoz, hogy igazán széles tömegeket tudjon meghódítani magának, szerencsére azonban készült belőle egy némileg szerényebb tudású és kedvezőbb árazású testvérmodell. Ez pedig nem más, mint az alábbiakban bemutatandó Huawei Ascend G7, mely remek ár/érték aránya révén sokak számára igen vonzó választás lehet.
Design
Középkategória ide vagy oda, a G7 külsejéről sem spórolták le a fémet, amiért kapásból egy jó kövér pirospont jár, mint ahogy a mindössze 7,6 milliméteres vastagságért, illetve a teljesen korrekt designért is dicséret illeti a kínai fejlesztőket. Az “olcsó” és “kínai” jelzők egyáltalán nem jutnak eszünkbe a telefon kézbe vételekor, a minőséggel tehát abszolút nincsenek gondok. A 165 grammos tömeg nem kevés, azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a G7 nem egy átlagos kompakt készülék, hanem egy bőven phablet kategóriás óriás, ami persze azért valamivel kisebb, mint a 6 colos non-plus-ultra csúcsmobilok.
Felszereltség
A baloldali él teljesen csupasz, az ellentétes oldalon pedig egy hangerőállító gombpárt, egy bekapcsológombot, illetve két kis kipöckölhető tálcát találunk, melyek közül az egyikbe a microSIM-et, a másikba pedig a microSD-t lehet behelyezni. A jack dugalj a felső élen keresendő, alul pedig egy microUSB csatlakozó aljzatra lehetünk figyelmesek. Mivel a készülékház unibody kialakítású, a házilagos nyitogatást azonnal el lehet felejteni. Ennek megfelelően az akkumulátor is fixen be van szerelve, az viszont mindenképpen jó hír, hogy a 3000 mAh kapacitású akksi és a középkategóriás hardver alkotta páros simán hozza a kétnapos használati időt. Ha nagy a gond, akkor gyorsan bekapcsolható az intelligens és az ultra energiatakarékos üzemmód, azért viszont kár, hogy a gyári vezetékes töltő csak 1 amperes töltésre képes, miközben ma már simán elvárható lenne egy 2 amperes töltési megoldás.
Kijelző és környéke
Az 5,5 colos képátlójú kijelző már bőven akkora, hogy remek társunk legyen bármiféle tartalomfogyasztásban, ráadásul az IPS LCD technológiának köszönhetően a színek, a betekintési szögek és a fényerő is rendben van. Az előlap mintegy 70 százalékát uraló display sajnos még nem 1920×1080 pixeles Full HD felbontású, ami ebben a kategóriában azért még nem igazán várható el, mindenesetre az 1280×720 pixeles panel 267 ppi-s pixelsűrűsége még éppen vállalhatónak mondható. Ha csak 960×540 pixelt kapnánk ekkora felületen, akkor persze azért már bőven sikítanánk. Az akár normál kesztyűben is használható kijelzőn manuálisan állítható a színhőmérséklet, öt fokozatban változtatható a betűméret és hat gyári téma közül lehet választani. Hasznos extra, hogy az alvó készülék a kijelzőn történő dupla koppintással bármikor egyszerűen felébreszthető. A kijelző felett egy 5 megapixeles felbontású és 88 fokos nagylátószögű szelfikamera található, mellyel akár panorámakép is készíthető, illetve tőle nem messze kapott helyet a hangszórórácsba integrált notifikációs LED. Az LCD alatt nincsenek gombok – a kijelző alsó sorában lévő, Lollipop külcsínű funkciógombok felülete bizonyos korlátok között személyre szabható. Az alkalmazásváltó 2×2 ikonos felülettel rendelkezik, a virtuális QWERTY billentyűzet pedig orientációtól függően 5×8, illetve 10×8 milliméteres gombokat vonultat fel.
Kamera
A hátoldali főkamera “lelke” egy a mai trendnek megfelelően hátsó megvilágítású CMOS képérzékelő, mely a Sony gyártósorain készült, és amely előtt egy f2-es fényerejű és 28 milliméteres nagylátószögű, ötlencsés objektív található. A legnagyobb választható felbontás 4160×3120 pixel, a képarány 4:3, 16:9, illetve 1:1 lehet, a fényérzékenység pedig ISO100 és ISO800 között állítható. A képminőség teljesen rendben a van, az átlagosan 3-4 MB méretű fotók alapvetően színhelyesek és részletgazdagok, sötétben viszont az ebben a kategóriában egyelőre még elképzelhetetlen optikai képstabilizátor hiányában csak és kizárólag a LED-fény segítségében bízhatunk. Íme néhány tesztfotó – eredeti mérethez klikk a kis képekre:
Említést érdemel többek közt az utólagos fókuszálási lehetőség, a HDR üzemmód, a 60 megapixeles panorámakép funkció, a lehetőség, hogy maximum 10 másodpercnyi hangot rögzítsünk a fotók mellé, a hangvezérelhetőség, a geotagging, a mosolyfelvétel, illetve az objektumkövetés. A fotókra remek vízjelek, így például dátum, idő, helyszín és időjárás adatok pakolhatók rá, az időzítő 2/5/10 másodperces késleltetésre képes és manuálisan állítható például a fehéregyensúly, a telítettség, a kontraszt és a fényerő is.
Az MP4 formátumba dolgozó videófelvevő maximum 1920×1080 pixeles felbontásra képes, a 30 fps sebességű és sztereó hangsávos mozgóképek bitrátája 19,5 Mbit/s-os. Tesztvideónk:
Szoftver
Nem tudni, hogy az Android 5.0 (Lollipop) frissítés pontosan mikor érkezik majd meg, addig is azonban remekül együtt lehet élni a G7-en lévő Android 4.4.4-gyel (KitKat). A zöld robot ezúttal alaposan ki lett sminkelve, olyannyira, hogy helyenként már csak nagyon nehezen lehet ráismerni, ezzel azonban nincs is semmi baj, hiszen egyrészt jól néz ki, másrészt pedig remekül kezelhető. Az EMUI 3.0 felhasználói felület az elődeihez hasonlóan nem rendelkezik hagyományos főmenüvel, vagyis minden tartalmat a rendelkezésre álló maximum kilenc slide-on kell elhelyeznünk, akár mappákba szervezve. A slide-ok között kilenc különböző átmenet effekt kíséretében lehet lapozgatni, egy gyors pinch-to-zoom mozdulattal pedig rögtön áttekintő módba kerülünk, ahol is a készülék rázásával gyorsan rendet rakhatunk a szétszóródott ikonok között. Az ikonok 4×5-ös, 5×4-es, illetve 5×5-ös alakzatban támadhatnak, a fentről lehúzható panel pedig külön vonultatja fel az idővonalon elhelyezett értesítéseket és külön a rengeteg gyorsgombot és a fényerő csúszkát. Témabeállításból hatfélét kapunk és a normál mellett említést érdemel az egyszerűsített üzemmód, mely enyhén Windows Phone szagú méretes csempékkel teríti be a kijelzőt.
Funkciók
Lefordítással némítható a telefon, és érdekes extra, hogy amennyiben a kikapcsolt kijelzőre a megadott betűket rajzoljuk, akkor ennek hatására elindítható például a kamera vagy a zenelejátszó. Az egykezes használatot kicsinyített és oldalra kitolt billentyűzetek, illetve lebegőgombok segítik, ráadásul igen hatékonyan. A Chrome remek böngészési élményt biztosít, valamint kapunk még Bitcasa klienst, Kingsoft Office-t, számológépet, diktafont, szép időjárás appot, három részre tagolt névjegyzéket, jegyzettömböt, fájlkezelőt, valamint olyan extrákat, mint például a nagyító, a zseblámpa, illetve a mikrofonra történő ráfújással bepárásítható digitális tükör. A telefonkezelő alkalmazás gyorsító funkcióval, zaklatásszűrővel, energiatakarékos opciókkal, forgalomkezelővel és “ne zavarj” opcióval támad, szórakoztatásunkról pedig öt játékdemó gondoskodik. A lépésszámlálón kívül nem mehetünk el szó nélkül az RDS funkciós sztereó FM-rádió, a remek videólejátszó, illetve a Dolby Mobile kompatibilis, de ekvalizer nélküli zenelejátszó mellett.
Hardver
A motorháztető alá ezúttal nem egy saját Huawei chipset került, hanem a Qualcomm mostani egyik legnépszerűbb SoC-je, a 64 bites Snapdragon 410. A négy darab 1,2 GHz-es Cortex-A53 processzormag és az Adreno 306 grafikusgyorsító kombinált produkciója alapvetően elegendő az Ascend G7 gördülékeny használatához, de persze a legújabb és legszebb játékokat nem pont ezen a készüléken érdemes kipróbálni. Teszteredményeink a következők: AnTuTu – 18457 pont, Geekbench 3 – 482/1434 pont, Basemark X – 2903 pont, Basemark OS II – 512 pont. A RAM 2 GB kapacitású, a microSD-vel bővíthető flashmemória pedig 16 GB-os és alaphelyzetben valamivel több mint 10 GB szabad belőle. A fokozott melegedéssel egyáltalán nem fenyegető telefon 150/50 Mbit/s-os LTE mobilnetet, b/g/n Wi-Fi-t, Bluetooth 4.0-át, NFC támogatást és természetesen GPS-vevőt is felvonultat, az USB OTG funkcionalitás pedig már csak a hab a tortán. Az alábbi képen egy Samsung Galaxy S6 társaságában vehető szemügyre a Huawei Ascend G7:
Konklúzió
A Huawei Ascend G7 azoknak készült, akik okostelefon vásárláskor nem annyira a hatalmas felbontású kijelzőre és a csúcskategóriás chipsetre, hanem sokkal inkább a korrekt minőségre, a kellően nagyméretű kijelzőre és a relatíve kedvező árra buknak. Számukra egyenesen telitalálat a cikkünk írásakor kártyafüggetlen formában legolcsóbban akár már 65 ezer forint magasságában begyűjthető Ascend G7, melynek ráadásul még a kamerája is vállalható minőségű, az üzemideje pedig egyenesen kiváló.
Huawei Ascend G7
Pozitívum: általánosan kiváló minőség, karcsú készülékház, fém borítás, nagyméretű kijelző, alapvetően fürge működés, szerethető felhasználói felület, 2 GB RAM, bővíthető memória, nagykapacitású akkumulátor, kis fogyasztás és minimális melegedés, 13 megapixeles főkamera, 5 megapixeles szelfikamera, FM-rádió, LTE mobilnet, Wi-Fi, Bluetooth 4.0, NFC, GPS, USB OTG.
Negatívum: nem cserélhető az akksi, lassú gyári töltő, a kijelző pixelsűrűsége egyeseknek már alacsony lehet, a GPU lehetne combosabb, a zenelejátszóban nincs ekvalizer, még nem Android 5.0 fut rajta.
