Média

Ezek a közösségi szolgáltatások a legismertebbek Magyarországon

Szalay Dániel
Szalay Dániel

újságíró. 2018. 05. 11. 09:18

Az eNET internetes piackutató és a 2017-ben létrejött Sharing Economy Szövetség összefogásából született átfogó hazai, sharing economy vonatkozású kutatás alapján a hazai felnőtt internetezők egyharmada hallott már a közösségi gazdaság (vagy más néven megosztáson alapuló gazdaság, sharing economy) fogalmáról. Ez változatlan arány 2016 óta. A közösségi autóhasználat a sharing economy legismertebb formája: a honlapon vagy applikáción keresztül szerveződő telekocsi lehetőségről a netezők 84 százaléka, „közösségi taxiról” 81 százaléka hallott már. A szállásmegosztás szolgáltatás mutat még magas ismertséget, 59 százalék tud ilyen lehetőségről. Mindhárom forma ismertsége 2014 és 2016 között nőtt meg jelentősen, azóta stagnál.

Nemcsak az egyes részterületek, de egyes szereplők ismertsége is viszonylag magas. A területtől függetlenül a legismertebb szereplő a Magyarországról már kivonult Uber, tízből legalább heten hallottak már róla, az Oszkárról majdnem minden második netező hallott, a Mol Bubiról valamivel több mint harmaduk, az Airbnb-ről pedig valamivel kevesebb mint harmaduk hallott már. Az egyes szereplők ismertségi aránya 2014-ről 2016-ra robbant nagyot, azóta stagnálnak vagy lassabb növekedési pályán állnak.

Az Uber a legismertebb közösségi szolgáltatás
Az Uber a legismertebb közösségi szolgáltatás

A használatot illetően, bár messze elmarad az ismertségtől, egy lassú, de határozott növekedés jellemző: 8-12 százalékos használati aránnyal az említett cégek a legmarkánsabb szereplői a hazai sharing economy piacnak. A közösségi finanszírozás és közösségi irodák a kevésbé ismert formák – a netezők ötöde hallott ezekről, állapította meg az eNET kutatása.

Izgalmas, de kockázatos

A sharing economy-t a netezők többsége izgalmas, új lehetőségnek tartja, és bár kevesebb mint harmaduk nyitott arra, hogy ő maga alkalmi megbízásokat (például takarítás, fuvarozás) sharing economy keretében adjon, és szintén kevesebb mint harmaduk vállalna így munkát, az üzleti modell speciális jellegét figyelembe véve ezek kifejezetten magas arányoknak tekinthetők.

Tízből hat netező szerint ez egy jó forma kiegészítőjövedelem szerzésére, és szintén tízből hatan vélik úgy, hogy főként annak jó ebbe belevágni, aki rugalmas időbeosztású munkát keres magának. A netezők fele szerint ezzel a fajta munkavállalással azok is bekerülhetnek a munkaerőpiacra, akiknek amúgy nehezebb lenne munkát találni, viszont szintén a netezők fele ezek árnyoldalait is látja, azaz, hogy csökkenti a munkavállaláshoz kapcsolódó biztonságot (nincs fizetett szabadság, cég által fizetett társadalombiztosítás, nyugdíjjárulék).

Vállalati sikerek – pozitív jövőkép

A kutatásban nemcsak az internetező lakosságot, de a hazai sharing economy piaci szereplőit is megkérdezték arról, hogyan látják ezt a területet. Ezen sharing economy típusú cégek közel kétharmada az elmúlt két évben alakult, és egy kivétellel mikrovállalkozásként indultak és azok is maradtak. A felhasználói bázis és forgalom növekedése is jellemző volt 2017-ben. Bár jelenleg csak töredékükre jellemző a határokon átívelő szolgáltatásnyújtás, kétharmaduk tervez a közeljövőben nemzetközi nyitást. A vállalkozások több mint fele vont be kockázati tőkét vagy angyalbefektetést, és ezeknek egyharmada a 2017-es év során történt. A befektetések összege széles skálán – 1 millió és 300 millió forint között – mozog, de a leggyakoribb a 10-20 millió forint összegű befektetés. A befektetők között leggyakrabban a Hiventures neve szerepel.

A kapcsolódó platformok, illetve cégek vezetői szerint a sharing economy általános megítélése ma Magyarországon a felhasználók szemszögéből kifejezetten pozitív, a befektetők és vállalati partnerek szemszögéből inkább pozitív, míg az állami szereplők szemszögéből inkább negatív. A vezetők kétharmada szerint ennek az üzleti modellnek az állami szabályozás vagy inkább annak a hiánya a legnagyobb korlátja és egyben kihívása. A szabályozói/kormányzati oldaltól pontos és betartható szabályozási környezetet várnának, az adózási és tevékenységi engedélykötelességi kérdések törvényi szabályozását, a közösségi gazdaság serkentő támogatását.

A sharing economy jövőjét illetően bizakodók a kutatásban elért vállalkozások, akik véleménye szerint a megosztáson alapuló gazdaság modellje a gazdasági folyamatokra és a helyi közösségek építésére egyaránt élénkítő hatással bír.

Így készült a kutatás

A 2018 márciusában végzett sharing economy kutatás két részből állt: 1. vállalati kutatás, mely a magyar alapítású sharing economy cégek többségének – szám szerint 19 cégnek – a részvételével készült 2. lakossági kutatás, mely 945 fő, 18 évnél idősebb internetező bevonásával készült az eNET Véleményem Van (VeVa) online kutatási panelén, és melynek adatai nem, kor és régió alapján reprezentálják a 18 évnél idősebb hazai internetezők véleményét. A lakossági kutatást az eNET 2014 augusztusában és 2016 novemberében is elvégezte.

emoticon, facebook
Romlott a Facebook megítélése Magyarországon
Egy friss kutatás szerint egyébként jobban zavarják a magyarokat az álhírek és a kamuprofilok, mint a Cambridge Analytica jellegű adatvédelmi problémák és a rájuk zúduló hirdetések.
Young couple in love sitting on a couch in their apartment next to the window, enjoying their free time, reading newspaper and surfing the web on a tablet computer. Lens flare effect on window
Egyszerre izgalmas és félelmetes, hogyan változik a média és a márkák világa
Szakértők és egy most publikált kutatás segítségével láthattunk bele, milyen irányzatok uralhatják a média és a márkák világát a következő években.
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.