Bár a kormánypártok részéről ma Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette, hogy mégsem az eredetileg beharangozott 9 százalékra, hanem 7,5 százalékra emeli a reklámadó mértékét, két szakmai szervezet, a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) és a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) azzal az elképzeléssel kapcsolatban is súlyos aggályokat fogalmaz meg, amelynek ma kezdődött meg az általános vitája az Országgyűlésben.
Az MLE és az MTE közös közleményében az áll, súlyos aggályaik vannak a reklámadó várható hatásaival kapcsolatban. Hiányolják továbbá a szakmai ágazati egyeztetést, és nehezményezik a piaci szereplőkkel való párbeszéd teljes hiányát.
Ezt a folyamatot egyébként megjósoltuk az adó 2014-es bevezetésekor, és a piac egyéb működési anomáliái mellett, de a reklámadónak is köszönhetően sajnálatos módon be is igazolódott ez a feltevésünk. A médiapiac hazai résztvevőire viszont rendkívül negatív hatást gyakorol az adókötelezettség tervezett új mértéke, tovább csökkentve a médiaszektor munkahely-teremtő képességét, beruházási, kutatás-fejlesztési tevékenységét. A megemelt adómérték szerint kiszámolt és befizetendő adó döntően a tartalom előállítástól von el majd újabb forrásokat: az eddigi 100 millió forintos határ feletti 5,3 százalékos adómérték tervezett 7,5 százalékra történő emelésének következménye, hogy 2018-ban már másfélszer annyi reklámadót kell fizetniük az érintett médiavállalkozásoknak. Ez újságírói, szerkesztői munkahelyeket veszélyeztet.
Külföldre helyezhetik át székhelyeiket a magyar online szolgáltatók
Az adóemelés a hazai, piaci alapon működő online tartalomszolgáltatókat olyan kényszerhelyzetbe hozhatja, ami az Európai Unión belüli székhely-változáshoz is vezethet, ennek a következménye nemcsak a befizetett reklámadó összegének csökkenése, hanem az iparág által befizettet összes járulékok, egyéb adónemek befizetett mértékének csökkenését is eredményezheti – figyelmeztet a két szervezet.
Végső éket ver a csaknem 50 százalékkal emelkedő adóteher
Közleményükben azt is leszögezik, hogy az MTE és az MLE egyetért és támogatja azon kormányzati szándékot, hogy a kormány kiáll azon az innovatív magyar kezdeményezés mellett, amellyel a reklámtevékenységet végző világcégektől is beszedhető az állami költségvetést megillető adó. A két szervezet szerint azonban a mai napig nem tudja a piac, hogy az államnak sikerült-e akár egy forint adót is behajtani a globális szereplőkön az elmúlt évek során.
Az MTE és az MLE mindenesetre biztos benne, hogy a tervezet szerinti csaknem 50 százalékkal emelkedő adóteher immáron végső éket ver az egyébként is meggyengült versenyképességű hazai szolgáltatók és a Facebook és Google közé, akik az IAB 2016-os adatai szerint már a hazai digitális reklámköltés oroszlánrészét birtokolják úgy, hogy Magyarországon, ahol az árbevételüket megszerzik, nem fizetnek adót, közterheket.
Alaptörvénybe ütközhet
A szervezet szerint a piaci körülmények, így különösen a Google és a Facebook aktivitása a reklámpiacon felveti azt a kérdést, hogy nem diszkriminatív-e a reklámadó, hiszen ezáltal akár Alaptörvénnyel ellentétes is lehet.
A hazai lapkiadókat és a hazai online tartalomszolgáltatók szerint teljes egészében támogatható a kormányzatnak az a célkitűzése, hogy bevonja a magyar közteherviselés alá a külföldi nagyvállalatokat, a reklámadóról szóló törvény azonban maga is hallgatólagosan elismeri, hogy ez jelenleg nem lehetséges, hiszen ezen hirdetési formák esetében mentesíti a reklám megrendelőjét a reklámadó alól, miközben valójában végrehajthatatlan szabályokkal kívánja rákényszeríteni a nemzetközi nagyvállalatokat arra, hogy bejelentkezzenek magyar joghatóság alá.
Ebben a helyzetben a reklámadó létező szabályozásának a tényleges hatása így mégiscsak az, hogy a magyar joghatóság alatt levő kiadókat, tartalomszolgáltatókat terheli ez az adó, míg a reklámpiac egyre nagyobb részét maguk alá gyűrő nemzetközi vállalatokat nem.
Meggyőződésünk, hogy mindaddig, amíg a nemzetközi nagyvállalatok Magyarországról származó reklámbevételének tényleges adóztathatósága nem végrehajtható, addig a magyar kiadók, tartalomszolgáltatók adóztatása alkotmányos visszásságot okoz, és szembe megy a Digitális Jólét Programban megfogalmazott elvekkel, hátrányos helyzetbe hozza a magyarországi, adófizető tartalomszolgáltatókat.
A közlemény egyébként azzal zárul, hogy ma van a nemzetközi sajtószabadság napja.
A téma kapcsán olvasóink figyelmébe ajánljuk az Urbán Zsolttal, a Magyar Reklámszövetség elnökével a 7,5 százalékos reklámadóval és a plakátpiaci szabályozással kapcsolatos interjúnkat is.
