A Médiatanács eheti ülésén elfogadta a Hajdúböszörmény 98,9 MHz és a Hajdúnánás 93,3 MHz helyi rádiós frekvenciák végleges pályázati felhívásait. Előbbi 30 ezer, utóbbi 17 ezer fős vételkörzetet kínál. A pályázatokat kereskedelmi jelleggel hirdetik meg. A Hajdúböszörmény 98,9 MHz frekvenciára február 16-án, a Hajdúnánás 93,3 MHz frekvenciára február 13-án lehet majd a pályázatokat beadni. A tanács az Eger 101,3 MHz helyi rádiós frekvencia hasznosítására meghirdetett pályázati eljárásban hiánypótlásra szólította fel az FW Befektetési Kft.-t. A Derecske 94,7 MHz frekvencia pályázatát eredménytelennek nyilvánította a testület, mivel mindkét beérkezett pályázat alaki szempontból érvénytelennek minősült, és új pályázat előkészítésére kérte fel a hivatalt.
A tanács hozzájárult a Rádió 8 Körmend Kft. kérelméhez, amelyben a Körmend 99,8 MHz-en jelenleg ISIS Rádió Körmend néven működő médiaszolgáltatás állandó megnevezésének módosítását kérte Körmend FM-re. Emellett 20 ezer forint bírságot szabott ki rá, mert nem tartotta be a hatósági szerződésében foglalt, a műsoridőn belüli szöveg arányára vonatkozó előírásokat, valamint azért, mert a helyi közéletről szóló és a közszolgálati műsorszámok megoszlása sem volt megfelelő a vizsgált adáshéten. Hasonló okokból kapott 30 ezer forintos bírságot a sárvári ISIS Rádió üzemeltetője. A médiaszolgáltató – a körmendi rádiónál is kifogásolt hiányosságokon kívül – többek között nem teljesítette a magyar zene és a hírműsorok arányára vonatkozó vállalásokat, legalábbis a Médiatanács szerint. A Rádió Szarvas üzemeltetőjét a tanács 10 ezer forint bírság megfizetésére kötelezte, mert nem tartotta be a szöveg arányára vonatkozó előírásokat, valamint műsorában nem volt megfelelő a helyi közéletről szóló, a hírműsorok és a közszolgálati műsorszámok megoszlása, továbbá a műsorideje is rövidebb volt az általa vállaltnál.
Az RTL Klub szolgáltatóját 450 ezer forint bírság megfizetésére kötelezte a Médiatanács, mert a televízióban a testület szerint tavaly májusban négy alkalommal – ebből kétszer ismétléskor – a Story Extra alatt a Story Magazin közvetlen megvásárlására hívták fel a nézők figyelmét, de nem hangzott el a termékmegjelenítésre vonatkozó figyelmeztetés.
106,7 millió forint dokumentumfilmekre
A Médiatanács arról is határozott, hogy a Magyar Média Mecenatúra programjában a 2016-os Ember Judit-pályázat harmadik fordulójában tizenhét dokumentumfilm – köztük két határon túli alkotás – elkészítését támogatja, mintegy 107 millió forinttal. A határon túli pályázóktól dokumentumfilm várható az 1944 őszén román félkatonai különítmények Székelyföldre való bevonulásának körülményeiről, egy jóval könnyedebb témájú alkotásban pedig az erdélyi amatőr és profi futball sajátos atmoszféráját is megismerhetik a nézők. Film készül Szent-Györgyi Albertről; Burger Barna fotóművészről; valamint Erdei Zsolt ökölvívó pártfogoltjáról, Vörös Mártonról, akinek súlyos betegsége miatt életéért és az életét jelentő sportpályafutásáért kell megküzdenie. A Dal zsűritagjaként is ismert Both Miklós az ukrán népzene világát mutatja majd be a nézőknek egy másik filmben. A Közös sorsviselők című alkotásban nagyapa és unokája a világ két különböző pontján próbálja hasonló módon összetartani közösségét, előbbi egy ötödik kerületi társasház közös képviselőjeként, utóbbi egy az Egyesült Államok és Kanada határán, úszó házakban élő közösség kimondatlan vezetőjeként. Filmet készítenek a ’60-as ’70-es években működő, Aranyketrec néven elhíresült intapusztai „bolondokházáról”, ahol megtűrt művészek és osztályidegen arisztokraták éltek az ápoltakkal közösen. Forgatni fognak Dr. Prodán Zsolt szívsebész munkájáról; valamint a büntetés-végrehajtásban a visszaesők számának csökkenését célzó módszerről, a börtön-cursillóról. A nevelőszülőség csodálatos, egyben erőt próbáló világát mutatja majd be a Családra várva című alkotás. Dokumentumfilm készülhet a Csehszlovákia 1968-as megszállásáról szóló eseményekről a – szovjetek utasítására meginduló – magyar megszállók szemszögéből, az emberi kapcsolatokra fókuszálva, és az Iszlám Állam terrorszervezet ellen folytatott harc magyar katonai vállalásáról is. Az ’56-os forradalom leverése után emigráló Szanyiszló Liliről, gyermekéről és unokájáról szóló alkotás a világ három különböző pontján élő nő találkozását mutatja be.
A mecenatúraprogram három olyan filmet is támogat, amelyek különböző módon kapcsolódnak a holokauszthoz. Az egyikben egy Auschwitzot megjárt férfi és egy tizenhárom éves fiú áll a bar micvója előtt, a felkészülési idő alatt azonban az idős özvegy haláltábori emlékei is felelevenednek. Az elveszett nagypapa című alkotás középpontjában egy a holokauszt alatt meggyilkolt férfi filmhagyatéka áll, míg az eseményeket túlélő Fahidi Éva nem kézzel fogható archív felvételekkel, de annál érzékletesebb elbeszélésével világítja meg a történelem e sötét korszakát.
