Az elmúlt években Budapest arca gyökeresen megváltozott, a folyamat mögött pedig számos esetben a kormány állt, amely sokszor nem csak elképesztő mennyiségű pénzzel, de a már meglévő rendeleteket felülíró új rendeletekkel – főleg kiemelésekkel –, kézivezérléssel érték el, hogy az újjászületésre váró területek a szakmai viták, vagy épp a főváros ellenkezését félresöpörve nyerjék el az új arcukat.

Ennek a legfrissebb fejezetét a Gellért-hegy csúcsán közel egy hónapos csúszással, március 15. helyett végül csak húsvétvasárnap átadott Citadella jelenti. Az újragondolt komplexum ünnepélyes megnyitóján a rendszerváltás óta sosem látott sűrűségű kampány hajrájában, a szerbiai hírek árnyékában került sor, és maga Orbán Viktor mondott beszédet, Ákos pedig egy rövid koncerttel szórakoztatta az egybegyűlteket.

A modelljét tönkretevő Szabadság-szobor és oldalalakjai alkotta Felszabadulási emlékművel, valamint az egykori erőd falai közti térrel kapcsolatban az elmúlt évtizedekben senki nem tudott mihez kezdeni, így a kormány lépése első hallásra pozitív volt, a koronavírus-járvány kitörése előtt röviddel bejelentett projekt körül lassan azonban elkezdtek gyűlni a furcsa fejlemények: a projektet kiemelt beruházássá nyilvánították, majd napvilágot láttak az első, sokak számára ijesztő látványtervek is. Az ígéret szerint a parknak 2022 tavaszán, a múzeumnak pedig egy évvel később kellett volna megnyitnia a kapuit, ez azonban nem sikerült, hiszen a munkák 2022-re éppen csak elindultak.

A jobb későn, mint soha-elv mentén, az országgyűlési választások előtt kerek egy héttel az együttes mégiscsak megnyitotta a kapuit, így az emberek hosszú idő után újra bejárhatták a Mészáros Lőrinc és Garancsi István cégei, a ZÁÉV és a Market által átdolgozott területet, valamint a Szabadság bástyája nevű kiállítást.

A helyet most mi is megnéztük, hogy eldöntsük, valóban megérte-e többet várni az átalakításokra, mint amennyi a felépítéséhez kellett.