78 éves korában meghalt Fenyő Miklós.
A legmélyebb fájdalommal tudatjuk veletek, hogy Miklós a hajnali órákban örökzöld álomba szenderült…
Zenéje, dalszövegei, színdarabjai, könyvei, az egész szellemisége örökre velünk marad
– olvasható a zenész hivatalos Facebook-oldalán.
Fenyő Miklós január közepén került tüdőgyulladással kórházba, amelyből ugyan lassan felépült, de szövődmények alakultak ki a menedzsment múlt heti tájékoztatása szerint. Dolly a Facebookon búcsúzott Fenyő Miklóstól, arról írt, hogy végigkísérte a pályáját, és büszke volt a barátságára.
Megint azon kapom magam, hogy a könnyeim csak folynak… Pótolhatatlan barát vagy, és az is maradsz örökre. Az a rengeteg emlék itt marad velem – ahogy Te is
– írta.
Fenyő Mikós 1947-ben született Budapesten, szüleivel együtt 1956 novemberében költözött ki Amerikába, ahol fiatalon megismerhette a rock and roll világát. Élőben hallhatta és láthatta többek között Elvis Presley-t is a New York-i Madison Square Gardenben, amiről évtizedekkel később azt nyilatkozta, hogy ez volt élete első meghatározó koncertélménye.
Tízéves voltam. Nem olyan híres koncert ez, de nagyon sok mindent láttam és hallottam azon az estén, amiből az egyetlen igazán magával ragadó dolog az maga Elvis volt. Láttam azt a fajta közönségmegnyilvánulást, amit odáig soha életemben nem láttam. Rettenetesen meghatározó élményt kaptam azon az estén, és ezt először onnan tudtam, hogy napokig, hetekig álmodtam a koncertről. Egy tízéves pesti kölyöknek ezt látni New Yorkban merőben felfoghatatlan volt
– mondta a Recordernek.
Hazatérését követően az 1960-as évek közepén alapította meg a Hungária együttest. 1968-ban a Ki mit tud? győzteseként országos hírnévre tettek szert a Csavard fel a szőnyeget, a Ha szól a Rock and roll és a Nem bújok én többé már a subába című dalaikkal.
1970-ben jelent meg első nagylemeze a Hungáriával közösen, Koncert a Marson címmel, majd országos koncertturnéra indult. A ’80-as években stílusváltáson esett át a zenekar, és ekkor érték el a legnagyobb sikereiket. Rock and Roll Party című lemezükből például 600 000 példány kelt el, akárcsak az 1 évvel később megjelenő Hotel Mentholból.
Fenyő egy visszaemlékezésében felidézte, hogy miután a Hungaria 1968-ban „egyik pillanatról a másikra híres lett, akkor azonnal elkezdtek minket ráncigálni az ország egyik pontjából a másikba. Mást se csináltunk, csak utaztunk.”
Azok voltak a nagy élmények, hogy kiléphettem Budapestről, és elmehettem Debrecenbe, és jöttek a tinédzserlányok, és sikítoztak. Na, ez már igazi saját koncertélmény volt. Aztán amikor a Hungáriával nagy sikereket értünk el a nyolcvanas évek elején, és 1982 márciusában megtöltöttük a Budapest Sportcsarnokot, az egy nagyon fontos pillanat volt az életünkben, és így az én életemben is.
Tavalyi cikkünkben mi az együttesnek egy 1980-as koncertjét idéztük fel, ahol a szakma leborult Fenyő és a Hungária előtt a Budai Ifjúsági Parkban
Az akkoriban idehaza még ismeretlen rock and roll show-tól a térdüket csapkodták sok ezren, és rövidesen a fél ország arra bulizott, hogy »jó lenne valami friss tvisztzene«
– írta Hegyi Iván visszaemlékezésében.
Fenyő Miklósnak 2025-ben jelent meg Mélyvíz, csak megúszóknak – Idézőjel I. című önéletrajzi könyve, amelynek megírását saját bevallása szerint nagyon élvezte. Azt mondta, hogy ebből az emberi oldalát is jobban megismerhetik azok, akik eddig csak a művei alapján ismerték.
A rock and roll mást jelent. Még lefordítani sem könnyű, hiszen egy igazi angol nyelven megszületett kacsintás. Egy kifejezés, ami egy fél világot egybekovácsolt. Egy generációt, melynek minden vágyát és igazságát kifejezte. Leginkább azért, hogy a berögzött sznob, magát felsőbbrendűnek gondolt, begyepesedett, nagyképű, elöregedett, önmagukat véleményvezéreknek kinevező fontoskodókat végre szembesítse önmagával
– olvasható a könyvben, amelyről Fenyő egy tavalyi ATV-s interjúban azt mondta, hogy ezt meg kellett írni, nem számított, milyen lesz a fogadtatás, és elárulta akkor azt is, hogy már az ötödik kötetnél tart.
Elmondom magamat a közönségnek, az olvasónak, a nyilvánosságnak, és elmondom magam ugyanakkor saját magamnak. Én is megpróbálom megismerni. Mert én is ismerem azokat a véleményeket, amelyeket a nagyközönség megfogalmaz velem kapcsolatban, és sokszor szembesülök azzal, hogy hát, én nem pontosan ugyanilyennek látom magam.
Itt nézhető meg vele a beszélgetés:
