December 28-a vasárnap Toulonban, kilencvenegy évesen meghalt a nemzetközileg ünnepelt francia filmsztár és állatvédő, Brigitte Bardot – számol be a Guardian. A halál okát a lap egyelőre nem közölte, viszont októberben több lap is beszámolt róla, hogy a színésznőt súlyos betegség miatt kórházba szállították, ám nem sokkal utána hazatérhetett.
A hosszú karrierje során világszerte szexszimbólumként számontartott szőke színésznő 1934. szeptember 28-án látta meg a napvilágot Párizsban. Kezdetekben balettkarrierre vágyott, kamaszként viszont mégis a modellvilágba csöppent. Csupán tizenöt éves volt, mikor fotómodellkedni kezdett, nem sokkal később pedig már divatbemutatók kifutóin vonult. 1950-ben, tizenhat évesen pedig már a francia ELLE címlapján láthatta viszont a saját arcképét.
A színésznő életének meghatározó momentumait galériában szedtük össze:
Bardot a mozivásznon
Az akkor frissen tizennyolc éves Bardot 1952-ben ment hozzá első férjéhez, Roger Vadimhoz, aki felfedezte fiatal felesége színészi tehetségét, és a segítségével a szőkeség a filmiparba is betörhetett. Az 1956-os, Vadim által rendezett …és Isten megteremté a nőt című romantikus drámával, Juliette főszerepében vált igazán ismertté. A produkció hatalmas kasszasikernek bizonyult Franciaországban, és meghozta Bardot-nak a nemzetközi hírnevet. Filmes karrierje következő két évtizedében a nevét a nagybetűs nő szinonimájaként használták.
A hetvenes évek elejéig számos filmben feltűnt olyan világsztárok oldalán, mint Sean Connery és Alain Delon. Utolsó filmjét, a Don Juan, avagy ha Don Juan nő lett volna című drámát 1973-ban mutatták be – ezután Bardot visszavonult a színészkedéstől.
Bardot szépsége és jelenléte a vásznon számos művészt megihletett – az ötvenes években a fiatal John Lennon és Paul McCartney arra kérték az akkori barátnőiket, szőkíttessék ki a hajukat, hogy jobban hasonlítsanak a francia filmsztárra. A színésznőt több gondolkodó is Franciaország legszabadabb nőjeként emlegette akkoriban.
Élet a mozin kívül
Bardot 1957-ben elvált első férjétől, majd új házasságot kötött a színész-producer Jacques Charrier-vel, akitől megszületett első és egyetlen fia, Nicolas-Jacques. Ám az akkoriban kicsapongó életstílusáról ismert színésznő túl fiatalnak érezve magát a gyerekneveléshez hátrahagyta fiát, és a filmiparra fordította a fókuszt. Ekkor tiszavirág életű második házassága is véget ért. Bár a későbbiekben igyekezett fiával helyrehozni a kapcsolatot, nem járt sikerrel. Élete párjával, Bernard d’Ormale-lal 1992-ben találtak egymásra, és a színésznő haláláig együtt éltek.
A színésznő életét végigkísérte az állatvédelmi aktivizmus. Először 1962-ben szólalt fel az állatok kegyetlen vágóhídi kivégzése ellen Franciaországban, amivel sikerült elérnie, hogy a francia üzemekben levágás előtt elektromos pisztollyal kábítsák el a szarvasmarhákat. 1986-ban hozta létre a vad- és háziállatok védelmével foglalkozó Brigitte Bardot Állatvédő Alapítványt Saint-Tropez-ban, aminek fenntartása érdekében több vagyontárgyát és ruhadarabját is árverésre bocsátotta. Az alapítvány a mai napig működik, hozzávetőleg 70 ezer adományozóval és több, mint 150 alkalmazottal.
Bár tagadhatatlanul sok irigye akadt világszerte, karrierje során Bardot megérezte a nyomást is, ami a hírnév és a státusza miatt nehezedett rá.
A körülöttem levő őrület mindig is szürreális volt számomra. Igazából soha nem álltam készen arra, amit a sztárság jelentett az életemre nézve
– nyilatkozta a Guardiannek 1996-ban.
Jobboldali nézetek
2003-as könyvében, az Un cri dans le silence-ban (Üvöltés a csendben) több jobboldali gondolatot is megfogalmazott. Nemcsak a melegek és leszbikusok, de „Franciaország iszlamizációja” ellen is felszólalt, valamint megkérdőjelezte a nők politikai kompetenciáját is. Többször kifejezte a nyilvánosság előtt a bevándorlással kapcsolatos ellenérzéseit is: 2006-ban például levelet írt Nicolas Sarkozynek, hogy felhívja a figyelmét rá, „a muszlimok tönkreteszik Franciaországot”.
