Március elején, egy a Magyar Építőművészek Szövetségének épületében tartott konferencián kiderült: a Körszállóként ismert Hotel Budapest szinte teljes egészét lebontják, hogy a helyén szinte azonos arccal félszáz luxuslakás születhessen. Az erről született cikkünkben néhány tervlapot is bemutattunk, és beszámoltunk a várható változásokról.
Az átépítés mögött álló KÖZTI vezető tervezője, Tima Zoltán az eseményen arról beszélt, hogy
- a henger alakú fő épülettömeget le kell bontani, hiszen a körcikk alakú szállodai szobák falai egyszerűen nem áthelyezhetők, a magyar építőipar pedig a hatvanas évek derekán való építéskor nem állt a helyzet magaslatán,
- eltűnik a Szilágyi Erzsébet fasor felőli szabadtéri parkoló, helyén pedig park lesz,
- az autók a jövőben a főútvonal felől hajthatnak be a szintén jórészt eltűnő, majd visszaépülő lepényépület hátsó részén lévő, négy szinten kialakítandó felszín alatti garázsig,
- az újjáépülő henger alakú rész egy szinttel alacsonyabb lesz, lakásaihoz pedig kilépőerkélyek fognak tartozni,
- a legfelső szintet a hotel 1967-es átadása óta többször átépítették, ez a jövőben közelebb lesz majd az eredeti állapothoz.
Tima lapunk kérdésére felelve hozzátette: a belsőben a 2025. januári bezáráskor még meglévő nívós belsőépítészeti elemek, így az első emeletre vezető csigalépcső, a belga üvegajtók, valamint egyéb részletek nem kapnak majd helyet az utódban – annak ellenére, hogy a 2020 óta helyi védettséget élvező együttes értéktára is megemlíti őket.
A témában a II. kerületi Önkormányzathoz is eljuttattunk egy sor kérdést, hiszen az építész arról beszélt, hogy a prezentált tervcsomagot már eljuttatták az építési hatósághoz, így mindössze az építési engedély megszerzése állja útját a munkák megkezdésének.
Az Őrsi Gergely vezette kerület szerkesztőségünknek nemrég elküldött reakciója némiképp árnyalja az előadás állításait, hiszen álláspontjuk szerint mindenféle részbontást kizárólag örökségvédelmi vizsgálattal, illetve statikai vizsgálattal alátámasztva lehet végezni.
A sajtóosztály hozzátette: jó eséllyel még a fejlesztő sem tudja biztosan, hogy mekkora bontásra is van szükség, így az csak az építési engedély megszerzése után, a kiviteli tervdokumentáció elkészítésekor fog kiderülni.
Az önkormányzat hozzátette: a befektető, illetve a kerület között többkörös egyeztetések voltak, ezek pedig vitáktól sem volt mentesek, hiszen a bontás mértékéről, illetve annak megalapozottságáról is sok szó esett.
Az önkormányzatnak az épület eredeti megjelenésének visszaállításán túl legalább olyan fontos szempont volt az épület lakatlanságának elkerülése, hogy hosszú távon gazdája legyen az épületnek, valamint, hogy a környező közterületek zöldítése, megújulása párhuzamosan megtörténjen. Üdvözöltük a mélygarázs létesítését is
– olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott levélben.
A mélygarázzsal kapcsolatban megtudhattuk, hogy a Trombitás út felőli oldalon, a lepényépület utódjában tervezett négyszintes, 158 autót elnyelni képes mélygarázs tetejére egy méter magas zöldtető kerül, ez pedig nyilvánvalóan ahhoz is elég lesz, hogy nagyobb méretű növények élhessenek meg rajta.
A belső terek értékeinek eltűnése, illetve esetleges megsemmisülése a kerület szerint szintén nem eldöntött ügy, hiszen a kerület úgy gondolja, hogy amit az örökségvédelmi tanulmány által fontosnak, megtartandónak vagy visszaépítendőnek tart, azt meg kellene tartani. Trummer Tamás főépítész úgy tudja, hogy a belső közlekedésszervezés az íves lépcsőszerkesztéssel együtt megőrződik.
Az Önkormányzat az esetleges társművészeti alkotások – legyen az egyedi bútorzat, műtárgy vagy bármi más – ügyében is nyilatkozott: szerintük azt érdemes lenne megőrizni, így ebben az irányban egyeztetéseket is folytatnak.
