Az elmúlt hónapokban rengeteget írtunk a Magyar Nemzeti Múzeum mögött, a Palotanegyed szélén közel kilencven éven át működő Magyar Rádió egykori épületeinek és értékeinek szinte teljes eltüntetését hozó Pázmány-projektről, így többször is szóvá tettük, hogy a kormány nem tartotta értéknek az építészeti akusztika úttörője, a később orvostudományi Nobel-díjjal is elismert Békésy György (1899–1972), illetve Münnich Aladár építész közös munkájaként 1932 és 1936 közt született 6-os stúdiót, aminek falai közt számos legenda rögzített lemezt vagy épp játszott a közönségnek.
A szomszédaival együtt 2024 nyaráig használt teremről (amit részletesen ez a cikk mutat be) már tavaly tudni lehetett, hogy nem fogják megőrizni az azt később egyébként akár még hasznosítani is tudó Pázmány Péter Katolikus Egyetem részére, arról azonban többszöri megkeresésünk ellenére sem kaptunk visszajelzést az Építési és Közlekedési Minisztériumtól, hogy milyen jövő vár a nagy átépítésen legutóbb 1972-ben áteső stúdió műszaki berendezésére, valamint belsőépítészeti részleteire.
Épp ezért is meglepő, hogy most nyilvánvalóvá vált: a fali panelek egy részét az Opera korábbi próbaterméből 2,5 milliárd forintból átépített, szeptember 30-án megnyílt Dohnányi Ernő Zenei Központba mentették át.
A Bartók Rádió saját Facebook-oldalán, kedden feltűnt videón egyértelműen látszik a folyosók egyikén:
A rövid időre feltűnő elemeket a 26. másodpercnél kell keresni:
A jövőben a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek otthont adó, zenekari és énekkari, valamint kamarazenei stúdiófelvételekre lehetőséget adó épület – aminek két nagy termében heti rendszerességgel tartanak majd koncerteket – eredetileg a Stuttgartban és Párizsban tanult, majd hazatérve szecessziós bérházak egész sora mellett a pöstyéni fürdőt is jegyző Pollák Manó (1854–1937) tervei szerint, a Kereskedelmi Utazók Egyesülete székházaként, 1910-re született meg, az elmúlt több mint száztíz év jó részében azonban szakszervezeti székházként működött.
A rövidesen eltűnő 6-os stúdió történetének fontos mérföldköveiről, illetve belső terének változásairól itt lehet bővebben olvasni.
