Kultúra

Előkerült a torinói világkiállítás Zsolnay-kútszobra, aukción keresi az új helyét

Nagyházi Aukciósház
Nagyházi Aukciósház
A századforduló legfontosabb hazai szobrászainak egyike, Ligeti Miklós tervezte.

A Nagyházi Aukciósház 292. aukciójának második napján, június elsején kerülhet új gazdához a XX. századi magyar művészettörténet fontos, de mégis alig ismert alkotása, az 1911-es torinói világkiállítás Maróti Géza (1875-1941) által jegyzett magyar csarnokába Ligeti Miklós (1871-1944) tervei nyomán, a pécsi Zsolnay-gyárban született Bivalyon ülő lány.

A mű mérete annyira nagy, hogy a gyár ma már képtelen lenne legyártani, igazi különlegességét azonban nem ez, hanem alkotója, illetve a nemzetközi ismertsége adja, Torinóban ugyanis fődíjjal ismerték el.

A tételeket bemutató sajtóeseményen a cég ügyvezetője, Nagyházi Lőrinc az Indexnek kijelentette: nem biztosak abban, hogy ez konkrétan az a szobor, azt azonban tudják, hogy az olasz városban is egy eozinmázas példány kapta a díjat, ez pedig a sokáig Pécsett kiállított, hosszú időre eltűnt, majd újra előkerült ikertestvérével ellentétben ezt a mázat kapta. Az aukciósház nem csak emiatt hisz a műtárgy valódiságában, hanem azért is, mert a szobor 76 cm-es magassága, valamint szélessége teljes egészében megegyezik a száztizenhárom éve sikert arató társáéval, sőt, a Zsolnay-gyár jelzése mellett Ligeti szignóját is magán viseli.

Nagyházi Aukciósház

Az ügyet nehezíti, hogy a Bivalyon ülő lányból 1926-ban egy második darab is készült, az azt megrendelő bácsalmási ügyvédhez került példány azonban nyomtalanul eltűnt, a gyár pedig a szintén Ligeti által jegyzett Anonymus-szoborral ellentétben nem tartja nyilván, hogy a műből hány másolat készült, hiszen formaszáma van a vonatkozó könyvekben (3989), a darabszámot azonban nem jelölték meg.

Van egy harmadik is

A mű egy példányát 1935-ben a pécsi Balokány fürdő kertjében, egy Kőszeghy Gyula által tervezett talapzaton állították fel. Ez ma a Hullámfürdőben áll.

A jelenet a Nagyházi vonatkozó árverési katalógusában olvasható, Kovács Orsolya művészettörténész által jegyzett rövid tanulmány szerint Európé és a bika történetét idézhette fel, a szobrász a szépség és fiatalság az ösztönök és a nyers erő feletti diadalát magyaros módon kívánta ábrázolni – ezért lett a bikából a magyar vidékre, illetve Erdélyre akkor jellemző vízibivaly, ennek köszönhető a lány atletikus alakja, a háttérben feltűnő citera, valamint a rózsabimbókból font girland.

A rövidesen kalapács alá kerülő tétel egyébként jó állapotú: a bivaly fülén ugyan kisebbb sérülés látszik, a talapzaton pedig tűzi repedés, illetve apróbb hiányok láthatók, ez azonban nem befolyásolja igazán a kikiáltási árat, így a gyűjtők, valamint közgyűjtemények licitharca 36 millió forintról indul majd.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik