A sok évtizedes hazai lakóházak, illetve középületek jó része zártsorú beépítésben, azaz két szomszéd által közrefogva állnak, felújításuk során így sokszor felmerül a járókelők számára jól látható tűzfalak ügye. A sokszor rettenetes állapotú épületrészek revitalizálására számos mód létezik: sokszor szimplán csak fehérre, vagy a megújuló ház homlokzatával azonos árnyalatúra festik őket, máskor reklámhálókhoz hasonló elven működő képeket feszítenek a falra, az esetek egy részében azonban a beruházók úgy tesznek, mintha azok nem is léteznének.
A tűzfalvakságként aposztrofálható probléma legújabb látványos fejezetével Szegeden találkozhatunk, ahol a Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Karának átépítésekor feledkeztek meg
A diákok által február óta használt, de hivatalosan csak március 20-án átadott egyetemi épület – ami valójában két ház összevonása – megújításáról először 2018-ban esett szó: az egyetem akkor több mint hárommilliárd forintos kormányzati támogatásból, a védett homlokzatokat megtartva teljesen új, kortárs oktatási épületet akart felhúzni a belvárosi saroktelken, tetőterében vendéglakásokkal, az alagsorban pedig hangversenyteremmel, ennek az összegnek végül azonban csak alig a fele állt rendelkezésre.
Az uniós, állami, illetve egyetemi forrásokból összeálló 1,3 milliárd végül rengeteg dologra bizonyult elégnek: a homlokzatok és a belső falak festése mellett a tantermek akusztikai panelekkel való megtöltése, a sem hőt, sem zajt nem szigetelő régi nyílászárók az eredetileg tervezett felújítás helyetti cseréje, az új burkolatok beépítése, a fűtés korszerűsítése, az energiatakarékos világítási rendszer mellett még egy lift beépítése is lezajlott, a belső udvar parkosítása pedig folyamatban van – írja az egyetem hivatalos honlapja, ami dr. Nátyi Róbert dékánt idézve arró is beszámol, hogy a bővítés ezután már csak a pincerendszer bevonásával lehetséges.
Az EKHO Építész Műterem tervei szerint, a Future FM kivitelezésében végigvitt projekt az általunk megkérdezett helyiek számára egyedüli fájó pontja az
felirat a sarokrészről való eltűnése, ehhez azonban valójában két másik is társul.
Szomorú hír ugyanis a XIX., illetve XX. századi fa ablakok a korábban meglévő felújítási szándék ellenére történő lecserélése, bár az utódok osztásukban, illetve arcukban egyaránt illenek az utcai homlokzatokba, így a változás nem szembetűnő – ellentétben a tűzfal a munkákból való kihagyásával, ami teljességgel felfoghatatlan.
A két épület ma egyébként a Szegedi Tudományegyetem ingatlanjainak legidősebb eleme, hiszen a sarkon álló nagyobb struktúrát az 1879-es nagy árvíz után két évvel építtette Tukats Ferdinánd bormérő és neje,
szomszédja pedig ezzel egyidőben, az Apatinból indult Preszly Károly vagyonából született.
Az 1884-ben már a csodálatos nevű Arany kecskéhez címzett vendéglőnek is otthont adó Tukats-házat a város 1891-ben vásárolta meg, majd a sugárút felőli oldalon emeletes toldalékkal bővítette. A zeneoktatás végül csak húsz évvel később, az 1880-ban alapított városi Zenede az első emeletre való beköltöztetésével jelent meg a falak közt, majd kezdett lassú terjeszkedésbe, aminek a végén mindkét egykori lakóház az intézményt magába olvasztó egyetem kezébe került.
