Restaurálják a kétszáz évig a Nagyváradhoz közeli Szentjobbon lévő Szent Jobb-ereklyét

A nagyváradi római katolikus püspökség gyűjteményében található iratok digitalizálásáról és a szentjobbi Szent Jobb-ereklye restaurálásáról egyezett meg csütörtökön Nagyváradon Böcskei László megyéspüspök és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatója – írja az MTI.

A püspök húsvét hetére emlékeztetve a helyszínen elmondta: a húsvét a megújulásról szól, ahogy a püspöki palotában is a megújulás jegyében történik minden. A váradi püspökség nem csak emlékezik értékeire, jeles személyiségeire, de megpróbálja megragadni és átadni ezek üzenetét is, továbbvinni mindazt, amit örökségként átvett. Rózsa Dávid hozzáfűzte: ez a küldetés köti össze Magyarország nemzeti könyvtárát és a nagyváradi püspökséget, így magától értetődő, hogy az OSZK az összmagyarság nemzeti könyvtáraként az ottani iratokat is kiemelt figyelemben részesítik.

Ezt alátámasztva aztán kijelentette: a megállapodás egyik pontja épp ezeknek a dokumentumoknak a megőrzésére, illetve digitális formátumban történő terjesztésére vonatkozik, a Nagyváradon megjelent dokumentumok, újságok, illetve könyvek a jövőben tehát digitális formában is elérhetők lesznek.

A folyamat voltaképpen már meg is kezdődött, hiszen az OSZK szakemberei Schlauch Lőrinc (1824-1902) egykori váradi püspök születésének 200. évfordulója kapcsán a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) felületén már elérhetővé tették a tudós egyházfő több mint 40 kötetet kitevő életművét, Bunyitay Vince (1837-1915) katolikus pap, egyháztörténész váradi püspökség történetét összefogó többkötetes főműve pedig már szintén elérhető a MEK-en.

A főigazgató azután hozzátette: a megállapodás egy másik pontja

a Mária Terézia-féle Szent Jobb-ereklyére vonatkozik, ami a nagyváradi római katolikus egyházmegye legjelentősebb műtárgya.

A Bihar megyei Szentjobb katolikus közösségének tulajdonában lévő

kisméretű, festett Szent Jobb-ábrázolás arra a selyemkendőre készült, amely Szent István jobbját takarta, amikor az 1771-ben Mária Terézia közbenjárására visszakerült Raguzából Magyarországra. A római katolikus egyház ezért érintéses ereklyeként tekint a műtárgyra, amelyhez az uralkodónő autográf ereklyeigazoló és adományozó irata is hozzá tartozik.

A tárgyról Serfőző Szabolcs Mária Terézia pannonhalmi látogatásának mítosza és adományai a főapátságnak című tanulmányában így írt: a kendőt a császárnő 1771. október 10-én,

személyesen ajándékozta Somogyi Dániel pannonhalmi főapátnak, majd feltehetőleg 1801-es halála után került az 1806-ban címzetes szentjobbi apáttá vált korábbi zágrábi kanonok, Mándics Antal (1740-1815) tulajdonába.

Végül ő adományozta a képet a szentjobbi plébániatemplomnak, ahol azt a közelmúltig őrizték, majd a nagyváradi Szent László Egyházművészeti Múzeum gyűjteményének részévé vált.