Nyolcvanegy éves korában elhunyt Dózsa László színész, az Újpest Színház korábbi művészeti vezetője és főrendezője, az Újpestért-díj, illetve a budapesti díszpolgári cím birtokosa – írta Facebook-oldalán Déri Tibor, a IV. kerület polgármestere.
Az 1942. október 13-án született, gyerekkorát artista édesanyja miatt a népligeti Műszínkör komédiás telepén töltő művész 1967-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, majd a debreceni Csokonai Nemzeti Színház (1967-1970), a Madách Színház (1970-1980, 1991-), a Népszínház (1980-1983), illetve a Nemzeti Színház (1983-1991) társulatát erősítette. A színház mellett számos mozi- és tévéfilmben is feltűnt, köztük Sára Sándor 80 huszárjában (1978), a Lindában (1986), illetve a Kisvárosban (1998), de szinkronszínészként is igen aktív volt: a szinkronadatbázis szerint pályája során 391 karakter hangját adta.
A színész elmondása szerint tizennégy évesen, a Lehel téri piacon kapcsolódott be az 1956-os forradalomba, majd a Rákóczi úti Magyar Divatcsarnokot védő csoport tagja lett. November 5-én elfogták, majd a közeli Rákóczi (később Tisza) mozi falánál kivégzőosztag elé állították. Nyaklövés érte, majd a halott társai közé zuhant, ahol tojásgránátokat is dobáltak a testek közé. Ennek repeszei a tarkójába fúródtak, de a csapatból egyedüliként mégis túlélte mindezt, sőt, a túlélők után kutató magyaroknak köszönhetően kórházba került, ahonnan rövidesen az ávósok hurcolták át a Mosonyi utcai rabkórházba. Itt úgy megkínozták, hogy fejsérülései miatt a klinikai halál állapotába került, rövidesen tehát egy tömegsírba helyezték, ahonnan a mozgó végtagjaira felfigyelő sírásó mentette meg. Életét végül egy nyolcórás műtét mentette meg, a kádári megtorlás során pedig azért nem figyeltek fel rá, mert kartonján rögzítették a halál beálltát. Mindezeket a történeteket a forradalom hatvanadik évfordulóján kirobbant botrányban számos szakértő, illetve a rendelkezésre álló levéltári adatok is cáfolták, sőt, Dózsa neve egy Nagy Lajos király úti tűzfalra festett képen is feltűnt, pedig a fotó Pruck Pált (1942-2000) ábrázolta. Ezt az állítást 2018-ban a bíróság is megerősítette, az SZFE-t ez azonban nem tartotta vissza attól, hogy 2021-ben Dózsát hívták meg, hogy számoljon be az 1956-os élményeiről.
