Négy magyar történész fejti ki a véleményét erről a kérdésről, alaposan körüljárják az egyes korszakokat. Az államalapítástól számított ezer éven át szinte minden nemzedékben akadtak olyanok, akiket a hanyatló időszakokért, vesztes csatákért és háborúkért, negatív történelmi eseményekért okolni lehetett. De miért éppen őket?
Idegenszívű királynék és a csatatér vesztesei
Többek között azért, mert a magyar szokásokat és nyelvet nem ismerő idegenek voltak, vagy a gyengekezű királyok helyett őket lehetett hibáztatni. A nőkkel szembeni előítéletek is hozzájárultak ehhez. Mint Kanyó Ferenc cikkében kimutatja, már Szent István feleségét, a bajor Gizellát is azzal vádolták meg utólag, aminek a korabeli forrásokban nyoma sincs: István ellentmondásos vagy „kegyetlen” tetteit állítólag ő kezdeményezte. A 14. századi Képes krónika szerint például egyenesen ő adott parancsot Vazul megvakítására, akit pedig István az utódjává akart tenni. A jószívű király gyorsan figyelmeztette is Vazul fiait, Andrást, Bélát és Leventét, hogy meneküljenek az országból, ha kedves az életük. A történész leírja, hogy a korszakban megszokott kegyes, istenfélő királyné képe azért változhatott meg utólag, mert István 1083-as szentté avatását követően így akarták morálisan „tehermentesíteni” az első magyar királyt.
Szintén mostoha szerep jutott Gertrúdnak, II. András tragikus sorsú feleségének, aki merénylet áldozata lett. A bajor származású Gertrúdot azzal vádolták, hogy az idegeneket részesíti előnyben, és a magyarok diszkriminálására veszi rá a férjét. Katona József Bánk bánja ráerősít a vádakra, melyek szerint a királyné csak másoknak kedvező, messziről jött idegen, és még kerítőnek is áll. Az idegeneknek való kedvezést azonban egyetlen korabeli oklevél sem támasztja alá.
A királynéi bűnbakok hosszú sorából kiemelkedik Aragóniai Beatrix, Mátyás király második felesége. Már a humanista történetíró Bonfini is érzékelteti a kortársak királynéval szembeni ellenszenvét, mivel Beatrix alaposan megváltoztatta az udvari kultúrát Magyarországon. Ráadásul meddőnek bizonyult, így a Mátyás király által megteremtett erős magyar állam hanyatlásának felelősségét Beatrixra lehetett tolni azzal az indokkal, hogy nem szülte meg a várva várt utódot. De még Mátyás halálát is az ő nyakába varrták: állítólag egy mérgezett fügével gyilkolta volna meg férjét és urát. Sem az orvostudomány, sem a történettudomány nem erősítette meg e vádakat, mégis mindmáig makacsul tovább élnek.
A középkori bűnbakok hosszú sorát nemcsak királynék, de királyok, urak és hadvezérek is gyarapítják: II. Ulászló, Szapolyai János vagy a mohácsi csata után rejtélyes körülmények között elhunyt II. Lajos kamarása is azok közé tartozott, akik sokak szerint hozzájárultak a Magyar Királyság összeomlásához és a másfél évszázados török uralomhoz.
Az újkori bűnbakokat vizsgálva Hermann Róbert azt a kérdést teszi fel, hogy miért éppen Görgei Artúr, az 1848–1849-es szabadságharc egyik legsikeresebb tábornoka lett a szabadságharc „kinevezett” árulója? Hol és hogyan született meg az árulási vád? Mik voltak a legfőbb vádpontok? Mint kiderül, Görgei bűnbakká válásában oroszlánrésze volt Kossuth Lajosnak, aki a saját teremtményének tekintette Görgeit, akit ő emelt magas pozícióba és akitől feltétlen engedelmességet várt el: „Görgeit felemeltem a porból, hogy magának örök dicsőséget, hazájának szabadságot szerezzen. És ő a hazának gyáván hóhérjává lőn” – írta már a szabadságharc bukása után.
A 20. századi bűnbakokat két név képviseli: Tisza István és Károlyi Mihály miniszterelnököké. Az 1918. október 31-én meggyilkolt Tisza István a magyar történelem egyetlen miniszterelnöke, aki merénylet áldozata lett. Általában is elmondható, hogy Tisza nem csupán korának egyik legtehetségesebb, de egyik leggyűlöltebb politikusa volt, ahogy ezt ifj. Bertényi Iván a cikkében részletesen kifejti. Őt hibáztatták Magyarország belépéséért az első világháborúba, ennek következtében ő lett a felelős a háború elvesztéséért is, noha a Monarchia katonai műveleteire igen csekély befolyása volt. Károlyi Mihály és hadügyminisztere, Linder Béla pedig azért lett bűnbak, mert úgymond ők züllesztették le és oszlatták fel a frontról hazatért magyar sereget, ráadásul Károlyi a kommunistáknak is „átjátszotta” a hatalmat; végül mindketten – akarva vagy akaratlan – hozzájárultak a trianoni tragédiához. Révész Tamás hadtörténész elemzésében végigveszi, milyen állapotban volt a magyar hadsereg a háború végén, és kimutatja, hogy a Károlyi-kormány „őrültnek” és „naivnak” is nevezett katonapolitikája mennyiben járult hozzá az ország megszállásához, feldarabolásához, illetve miként próbálta azt elkerülni.
A Mount Everestet meghódítása
1953-ban, azaz 70 éve mászták meg először a Föld legmagasabb pontját, a Mount Everestet. A BBC History magazin augusztusi számában összefoglalja az első csúcstámadások sikereit, kudarcait és tragédiáit, és megválaszolja a kérdést: valóban Edmund Hillary új-zélandi hegymászó volt az elsők között az első, vagy serpája, az expedíció legerősebb tagja, Tendzing Norgaj megelőzte?
A 84 oldalas magazinban sokféle témáról olvashatunk, többek között azokról a kora újkori gyilkossági perekről, amelyeket „isteni jelek” döntöttek el: csodás, természetfeletti jelenségek, amelyek egyértelműen kinyilvánították, hogy ki a tettes.
Egy-egy további cikkből kiderül, milyennek ábrázolták felfedezésük óta, vagyis az elmúlt 150 évben a neandervölgyieket, milyen kórokozók döntöttek meg és emeltek fel birodalmakat és civilizációkat, mi a gyökere a mai közel-keleti konfliktusnak és miért üldözte a keresztényeket Diocletianus császár. A honfoglaló magyarokról szóló interjúsorozatban elődeink nyelvhasználatáról, beszédmódjáról és írásos emlékeiről esik szó, a Budapest története sorozat pedig az 1873-as városegyesítéstől a második világháborúig tartó korszak fejlődését mutatják be.
Hol van a legtöbb piramis?
A magazinban ezúttal is helyet kaptak a színes történelmi hírek, érdekességek, új kutatások. Az augusztusi számból például megtudhatjuk, hogy tényleg több piramis van-e Szudánban, mint Egyiptomban, mennyire volt elterjedt a haditengerészek kényszertoborzása, és miként verte át egy zenei enciklopédiában megjelent szócikkel egy különc tudós és filmrendező hét évtizeden át az egész világot.
A fontos és érdekes dátumok közül Csunderlik Péter történész hármat választott ki a közelmúlt politika- és kultúrtörténetéből: az első szovjet hidrogénbomba felrobbantásának, Robert De Niro színészzseni születésének és az István, a király rockopera bemutatásának évfordulóját.
A bolti árnál jóval kedvezőbben, itt előfizethető BBC History magazin legfrissebb, augusztusi száma a magyar és a világtörténelem kedvelőinek is sok újdonsággal, izgalmas történelmi ténnyel és összefüggéssel szolgál. A nyomtatott folyóirat az újságárusoknál, a nagyáruházakban és a benzinkutakon is elérhető, a digitális változatot a Digitalstand és a Laptapír terjeszti. A magazin rendszeresen frissített honlapján sok más érdekes cikk olvasható a magyar és világtörténelemből.
- Bűnbakok a magyar történelemben: kik voltak a középkor bűnbakjai? Hogyan lett Görgei a szabadságharc „árulója”? Miért hibáztatták Tisza Istvánt és Károlyi Mihályt?
- Kórokozók, amelyek civilizációkat töröltek el.
- Budapest története 1873-tól 1939-ig.
- Hogyan hódították meg 70 éve a Mount Everestet?
- Miként döntöttek el gyilkossági pereket az isteni csodák?
- Így jött létre Izrael Állam.
- Hogyan beszéltek a honfoglaló magyarok?
- Miért pusztult el a bakonyszombathelyi Esterházy-kastély?
- Honnan ered a nyugati civilizáció?
- Diocletianus, a keresztényüldöző császár.
- Fontos évfordulók, új kutatások, történelmi érdekességek a BBC History magazinban!
