Kultúra

Bécsbe kerültek Beethoven koponyájának darabjai, most kiderülhet, mi okozta a zseni halálát

Wikimedia Commons
Wikimedia Commons
Az eredmények az év végére várhatók.

A Bécsi Orvostudományi Egyetem csütörtökön vehette át adományként Ludwig van Beethoven (1770-1827) koponyájának utolsóként fennmaradt darabjait, ami így pontot tehet egy évszázados rejtély végére – írja az MTI.

A két darab tenyérnyi, illetve tíz darab borsónyi méretű csontot 1863-ban, a világhírű zeneszerző újratemetésekor távolították el, legutóbb pedig az Egyesült Államokban őrizték. A szaknyelvben Seligmann-töredékeknek nevezett csontok hitelessége körüli aggályokat az év végéig próbálják eloszlatni.

A Franz Romeo Seligmann (1808-1892) bécsi orvos, orvostörténész és antropológus által való kiemelésnek százhatvan évvel ezelőtt fontos célja volt: Markus Müller, a Bécsi Orvostudományi Egyetem rektora szerint az egykor magyar grófnőt szerető Beethoven már fiatal éveiben, egészségi állapota romlásnak indulásakor azt akarta, hogy halála után vizsgálják ki betegsége okát, most pedig végre sor kerülhet erre.

A két nagyobb darab a nyakszirtcsontból, valamint a jobboldali halántékcsontból származik, nem mindenki biztos azonban abban, hogy valójában a zeneszerzőtől származnak, így a következő időszakban még ebből a szempontból is tanulmányozni fogják őket, bár Christian Reiter, a Bécsi Orvostudományi Egyetem törvényszéki szakértője vonatkozó tanulmányában úgy gondolta: semmi sem mond ellent annak, hogy a csontok valódiak lennének, mivel formájuk, valamint a rajtuk látható fűrésznyomok pontosan illeszkednek a Beethoven koponyájáról az exhumáláskor készített gipszlenyomathoz, amelyet a Bécsi Természettudományi Múzeumban őriznek.

Újabb fontos érvet jelent, hogy az ezredforduló tájékán egy hajtincsen elvégzett molekuláris biológiai vizsgálat során megemelkedett ólomszintet mértek, ezt pedig a most említett koponyadarabokból kimutatták, az eredményt azonban eddig hivatalosan sosem közölték.

Mindeközben egy másik vizsgálat is zajlik: néhány napja a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézetben DNS-mintákat vettek a Seligmann-töredékekből, amit összehasonlítanak az 1800-ban Budán is koncertező Beethoven hajtincseiből korábban kinyert örökítőanyaggal.

A végső eredmények az év végéig születhetnek meg – Reiter szerint ekkorra talán már tisztázhatják, hogy a zeneszerző miért vesztette el hallását, és hogyan végül miben halt meg.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik