Kultúra

Szabad egy sétára? – park és színháztörténeti séta a Városmajorban

Árnyat adó fasorok, festői környezet, csend és nyugalom pár lépésre a Széll Kálmán tértől. Ez a Városmajor napjainkban – de vajon milyen lehetett száz évvel ezelőtt? A Városmajori Szabadtéri Színpad és a BudaStep közösen szervezett városnéző sétáján mindenkit „elsodor” az elmúlt évszázad történelmi vihara…

A színház fennállásának 100. évfordulóját ünnepelve 2022-ben a BudaSteppel közösen indította el vezetett városi sétáit, amelyek a színház és a környék történelmét mutatták be. A közel 90 perces program a színpadtól kiindulva járja be az intézmény környékét, és ugyanoda visszatérve, színházi kulisszatitkokkal zárja az eseményt. Tavaly a meghirdetett séták gyorsan beteltek, a program hamar népszerű lett a nézők között, ezért idén is kilenc vezetett túrát szerveznek a parkban, amely alatt mindenki számára kiderül, hogy a Városmajor volt a főváros első közparkja, de választ kaphatnak arra a kérdésre is, hogy miért két külön épület a városmajori templom és annak tornya, mikor állt vurstli, katonai gyakorlótér és kertmozi a ligetben, hol folyt az Ördögárok patak a park alatt és milyen titkokat rejtenek a környező utcák régi családi villái. Megismerkedhetnek Hüvelyk Matyi szobrának igencsak kalandos történtével is: Telcs Ede 1933-ban készült alkotását eredetileg a városmajori nagyjátszótéren állították fel, innen került át 1954-ben a Vidámparkba. 1981-ben kútszoborként ismét visszakerült a Városmajorba, majd később innen ellopták. Hogy hogyan folytatódik a szobor története? Séta közben kiderül.

Az esemény zárásaként az érdeklődők megnézhetik a színház vetítőgépházát, azaz a szcenikát, ahol két közel 70 éves 35 mm-es felújított filmvetítőgép is szunnyad. A legenda szerint egyébként a helyet Makovecz Imre tervezte, ez az épület volt anno a diplomamunkája. Úgy tartja a pletyka, hogy szégyellte az épületet, amely nem illett bele az organikus-kultikus életműbe, ezért nem maradt fenn semmilyen írásos bizonyíték erről. Ha az épület nem is, az analóg vetítőgépek garantáltan visszarepítik az érdeklődőket is a századforduló időszakába, amikor 1922-ben megnyitotta kapuit a Parkmozi.

A városi séta műfaja egyre több embert vonz, egyre népszerűbb: egy olyan kulturális élmény, amelyen a résztvevők egy téma köré szervezetten kapnak plusz tudást és szereznek tapasztalatot. Lehet az irodalom, építészet, vagy akár gasztronómia.  Megnézhetik a főváros szecessziós épületeit egy barangolás során, vagy a március 15-ei szabadságharc és forradalom helyszínei is bejárhatók általuk. Meg lehet ismerkedni a közparkokkal, és talán első hallásra kicsit furcsának tűnhet, de akár egy fának is lehet, mi több, van saját története. Nem csupán az idősebb korosztály, de a fiatalok számára is vonzó kikapcsolódás, kellemes meglepetéseket tartogat egy-egy ilyen szervezett formát öltött sétaprogram.

Akiknek elege van a városi forgatagból, az állandó hangzavarból, ideális kikapcsolódási helyszín lehet a városmajori park, ami egyébként nem csupán pihenésre alkalmas, hiszen nyáron a Városmajori Szabadtéri Színpad kínál színes és változatos programokat minden korosztály számára. Jöjjön ki Budára, és vegyen részt a Színpad park és színháztörténeti sétáján, ami felér akár egy színházi előadással is.

Forrás: Lévai Éva

Ajánlott videó

Olvasói sztorik