Kásler Miklósra bízzák a Magyarságkutató Intézet vezetését

Kásler Miklós korábbi emberierőforrás-minisztert bízza meg a Magyarságkutató Intézet (MKI) főigazgatói tisztségének ellátásával Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter – tájékoztatott kedden délután a kulturális és innovációs tárca. Kásler korábban maga kezdeményezte a kormányhatározattal 2019-ben megalapított intézmény létrehozását, majd tavaly novembertől tiszteletbeli elnöke lett annak.

Csák János a kinevezése kapcsán a Facebookon videóban közölte, hogy az új főigazgató március 13-tól kezdi meg az intézmény vezetését.

A magyar kormány célja, hogy gazdaságilag erős, kulturálisan magabiztos, magabíró családokból álló nemzet éljen a Kárpát-medencében. Ennek alapfeltétele, hogy tudjuk, kik vagyunk, mit akarunk, merre tartunk

–  jelölte ki az irányt a miniszter.

Hétfőn a Magyar Jelen értesülése alapján írtuk meg, hogy a kedvenc terepén visszatérő Kásler Miklós bizalma megingott a Magyarságkutató Intézet főigazgatójában, ami végül Horváth-Lugossy Gábor állásába került.

A lap  szerint nem hirtelen felbukkanó problémáról van szó, a hatalmi harcok már tavaly novemberben megkezdődtek, amikor Kásler tiszteletbeli elnökként visszatért az általa alapított szervezethez.

Érkezése után Kásler közvetlenül belelátott Magyarságkutató ügyeibe és a hírek szerint olyan visszásságokat fedezett fel, amikre a főigazgató nem tudott magyarázatot adni.

Kásler a Magyar Nemzetnek azt mondta, a tervei között szerepel, hogy a Magyarságkutató Intézetnél a „tudományos profilt tovább erősíti”.

Az archeogenetika és a régészet mellett a klasszika-filológia, a nyelvészet, a zenei kutatások területén, amelyek kevésbé látványosak, de rendkívül lényeges területek – sorolta a célokat.

Kásler Miklós elmondta:

• a kínaiak minden évben vezettek évkönyveket, amelyeket fontos feldolgozni;
•  a hun filológiának rendkívül nagy jelentősége van;
• fontosnak tartja azt is, hogy a baskírokkal kapcsolatba kell kerülni, mert az ősmagyar nyelv és az altáji nyelvek közötti viszonyokat alaposan fel kell deríteni;
•  a finnugor nyelvekkel kapcsolatos kutatásokat is lehetne folytatni, például a Turkui Egyetemmel;
• elkészítenének egy olyan szótárat is, amely „azt mutatná meg, hogy tőlünk, magyaroktól hány szót vettek át a környező népek”.

„El kell továbbá menni az örmény kolostorokba, mert annak idején több hullámban megjelentek ott a magyarok vagy a magyarokkal rokon népek”

– konkretizálta terveit a kiérdemesült csúcsminiszter.