Kultúra

Olajjal öntöttek le egy Klimt-festményt a klímaaktivisták Bécsben

HANDOUT / LETZTE GENERATION ÖSTERREICH / AFP
HANDOUT / LETZTE GENERATION ÖSTERREICH / AFP
Egyelőre nem világos, hogy a festmény megsérült-e.

Újabb festményrongálós akciózásba kezdtek a klímaaktivisták, ezúttal a bécsi Leopold Múzeumban őrzött Gustav Klimt-festményt, az Élet és halál című képet szemelték ki az Utolsó Nemzedék nevű környezetvédelmi aktivista csoport tagjai. A festményt olajjal öntötték le, majd az egyikük hozzá is ragasztotta magát a képhez. Az aktivista csoport a Twitteren osztotta meg az akcióról készült videót, nem sokkal később a múzeum megerősítette a hírt.

A képet védő üvegről és a keretről azonnal letörölték a fekete olajat, az azonban egyelőre nem világos, hogy a festményben keletkezett-e kár.

Csak remélni tudjuk, hogy a festmény nem sérült meg

– hangsúlyozta a múzeum szóvivője. A keddi napon a múzeum ingyenes belépést biztosított a látogatóknak. A belépők táskáját és csomagjait a szokott módon átvizsgálják, az aktivisták azonban a ruhájukba rejtett forróvizes palackban csempészték be a fekete olajat. Az aktivisták újabb akciója miatt a múzeum több termét le kellett zárni a látogatók előtt, a rendőrök a helyszínre érve felvették az elkövetők adatait. A környezetvédő csoport tagjai a Klimt-festmény leöntése közben a fosszilis energiahordozók ellen szólaltak föl, a földgáz- és kőolajfúrások szerintük ”az emberiség halálos ítéletével egyenlőek, így a klímapokol felé száguldunk. Már ötven éve tisztában vagyunk a problémával, amit ha nem kezelünk, a Föld tönkre fog menni” – kiabálták.

Az Utolsó Nemzedék aktivista csoport a múlt héten ugyancsak Bécsben hívta föl magára a figyelmet: ekkor a bécsi Természettudományi Múzeumban ragasztották magukat a dinoszauruszok termében az egyik talpazathoz, így tiltakozva az osztrák kormány környezet- és energiapolitikája ellen. Ezt megelőzően több országban is akcióba léptek, melyek során olyan festők műalkotásai estek áldozatul, mint Vincent van Gogh, Claude Monet, Andy Warhol vagy Henri de Toulouse-Lautrec.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik