Kultúra

Egykori párizsi palotájában állították ki Rodin ókori egyiptomi gyűjteményét

Robert Nickelsberg / Getty Images
Robert Nickelsberg / Getty Images
Az ezer tárgyból most háromszáz vált láthatóvá.

A XIX. század, illetve a századforduló egyik legfontosabb szobrásza, a francia Auguste Rodin (1840-1917) ókori egyiptomi műtárgygyűjteményéből nyílt kiállítás a művész egykori otthonából, a párizsi Biron palotából lett Rodin Múzeumban: az Egyiptomi Álom című tárlat 2023. március 5-ig látható.

A tárlaton a szobrász élete utolsó két évtizedében összegyűjtött és több késői művére hatást gyakorló egyiptomi műkincsek közül mintegy háromszáz látható. A múzeum raktárában hosszú ideje őrzött és tanulmányozott darabok most elöször kerülnek a nagyközönség elé, új szempontból megvilágítva Rodin művészetét és kutatásait, és rámutatva a szobrász által magáévá tett láthatatlan ókori tudásra:

Rodin negyvenes éveiben – amikor már a szobrászat jelentette a biztos megélhetési forrását – kezdett műgyűjtéssel foglalkozni –mondta el az AFP hírügynökségnek a kiállítás kurátora, Bénédicte Garnier.

A szobrász 1917-ben bekövetkezett halálakor óriási, hatezerötszáz darabból álló ókori gyűjteményt hagyott hátra – ezek jórészt római és görög tárgyak voltak, de ezer közülük az ókori Egyiptomban született.

Garnier szerint Rodin eleinte csak kisebb tárgyakat vásárolt a különböző párizsi antikváriusoknál, 1910 után azonban ásatásokból származó jelentősebb, illetve minőségibb műkincsre is szert tett.

Saját házimúzeumát korának más művészei is gazdagították – köztük Rainer-Maria Rilke német költő és a felesége, Clara Westhoff szobrász, illetve Isadora Duncan amerikai színésznő.

A szobrász Egyiptomban működő régiségkereskedőktől is vásárolt, sokszor úgy, hogy nem is látta a tárgyakat,amikből múzeumot akart létrehozni, de erre végül sosem került sor.

A kiállítás lényeg, hogy feltárja: az Egyiptomban sosem járt művészt mennyire elbűvölték a leegyszerűsített vonalak, a formák, a kontúrok, a monumentalitás, illetve a hieratikus – hagyományosan megszabott, vallási – jelleg.

Ezt támasztja alá Balzacról készített, hátának formájával egyiptomi szarkofágokat idéző műve is, amit Rodin Franciaország szfinxeként, az utókor pedig a modern művészet első szobraként emlegetett.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik