Október 14-én, pénteken, a Marriott Hotelben tartja őszi árverését a Kieselbach Galéria, aminek tételei csütörtökig láthatók annak Szent István körút elején működő kiállítóterében.
A kétszázharmincnégy tételből nehéz lenne akár csak egyet is kiemelni, hiszen az élete jó részében a tengerentúlon élő, majd a rendszerváltás után hazatérő Alexander Brody hagyatékából huszonhét mű is érkezett az árverésre: az Einsteinnel uzsonnázó, Greta Garbóval ebédelő, Grace Kellyvel pedig teniszező legendás üzletember gróf Batthyány Gyula két fontos képével is büszkélkedhetett: most az Elegáns úr portréja (1933) és a Nagyvárosi hölgyek (1936) is kalapács alá kerül majd, mint a két világháború közti korszak hazai művészetének fontos példája.
A kiváló ízléssel válogatott alkotások között a két Batthyány-festmény mellett szerepel még Vaszkó Ödön, Berény Róbert, Czóbel Béla és Rippl-Rónai József alkotása is – ezek most először kerülnek együtt a közönség elé.A Czóbel műtermében született Párizsi Szajna-part ezek közül is kiemelkedő, hiszen az 1958-as velencei biennálé anyagába is beválogatott kép a művész 1945 előtti munkásságának összefoglalója, így akár 65-95 milliót is érhet majd.
A Magyar Nemzeti Galériában a hazai műkereskedelem sztárja, Vaszary János életműkiállítására áradnak a kíváncsi művészetbarátok, a Kieselbach azonban két akvarellel, egy színes grafikával, illetve egy táncosokat ábrázoló festménnyel is hozzátesz az élményhez. A harmincas évek derekán született, eddig ismeretlen táncos képen az Art Deco-korszak és az egyéni Vaszary-stílus ér egybe, tőle néhány méterre pedig Vaszary egyik tanítványa, Móricz Margit, illetve a leginkább hímeskő képeiről ismert Mattioni Eszter munkáit láthatjuk.
Az elsőrangú munkák sorából Aba-Novák aukcióra kerülő képe, a Kilátás az ablakomból sem lóg ki, hiszen a művész Margit körút 54. alatti műteremlakásából 1928-ban látható képen a már javában épülő modern bérpaloták, illetve falusias, alacsony házak együtt láthatók, a Szolnoki vásár pedig a római ösztöndíj utáni korszak egyik legszebb darabja, aminek születését egy szénvázlat, illetve egy zsilettpenge is segítette.
A magyar modernizmus aranykorát, illetve az Art Deco-t mindezek mellett számos elsőrangú munka mutatja be: Scheiber Hugótól tíz képet – köztük egy korai főművet, a Tüzet – csodálhatunk meg, de Klie Zoltán monumentális Fantasztikus tájára (1935), illetve Pekáry István Mesetájára (1932) is érdemes néhány pillanatot szánni.
