Egy szexvideó kiszivárogtatása komoly nyomásgyakorló eszköz lehet bárki kezében, akiben megvan a kellő pofátlanság hozzá, főleg akkor, ha ismert és sikeres politikus szerepel a felvételen. És míg a politikai életben szexbotrányokba elsősorban a férfiak bonyolódnak, a Netflixnél úgy döntöttek, itt az ideje ebben a témában is megmutatni a női szemszöget: az Intimitás című új sorozatukban egy politikusnőt állítottak a középpontba más, nagyon hasonló női sorsokkal együtt.
A nagy pénzrablásban megismert Itziar Ituno nem ment túl messzire a világhírt meghozó szereptől: ezúttal szintén a Netflix zászlaja alatt alakít egy kőkemény nőt, akinek egy olyan világban kell megállnia a helyét, amelyet szinte kizárólag férfiak uralnak. Míg a bankrablós sikersorozat első évadaiban ő a krízishelyzet túsztárgyalója, addig az Intimitásban Bilbao alpolgármestere, akinek komoly esélye van a vezető pozíció megkaparintására is. Egy szexvideó kiszivárgása egy hétköznapi halandó életét is tönkrevághatja, ám akkor kifejezetten kínos, ha a politikai üstökös a róla a tudta nélkül készített szexvideót a város nyilvános kijelzőin a komplett lakossággal együtt pillantja meg.
Nem ő az egyetlen célpont: szinte majdnem ugyanakkor találnak holtan egy fiatal nőt, aki a munkahelyén terjedő szexvideó – pontosabban az általa átélt megaláztatások – miatt lett öngyilkos. A kérdés adott:
Az Intimitás műfaji besorolása csalóka: bár politikai thrillerként hirdetik, valójában feminista dráma lett, ahol a sorozat végére gyakorlatilag teljesen súlytalanná válik, hogy kik és miért próbálták tönkretenni ezeket a nőket. A történet rengeteg szálon és több idősíkon fut, az alpolgármester családja, köztük a lánya és a férje vívódása mellett az öngyilkos nő testvérének kétségbeesett hajszáján az igazságszolgáltatás után és az ügyet felgöngyölítő rendőrnő és barátnője kapcsolatán keresztül csupa olyan női sors tárul fel, amelyekről érdemes és kell is beszélni.
Ilyen többek közt az áldozathibáztatás lélektana, amelynek árnyalásával kifejezetten jól birkózik meg az Intimitás. A felvételek nyilvánosságra kerülése után valóságos boszorkányüldözés indul a két nő ellen, és mindketten máshogy, más hatékonysággal próbálnak megküzdeni vele. A sorozat fő kérdése épp e köré szerveződik:
Malent, az alpolgármestert szinte azonnal a politikai élet elhagyására kapacitálják párttársai annak ellenére, hogy a nő tudta nélkül készült a felvétel, mégis magától értetődőnek tartja a közvélemény, hogy az egyetlen járható út a teljes visszavonulás, holott az ő magánszférája az, ami ellen vétettek. A körülmények másak, de a konklúzió ugyanaz a gyárban dolgozó Ane esetében is. Hiába próbál segítséget kérni munkahelyén, a férfiak egyszerű logika nyomán könyvelik el könnyűvérűnek: aki széttárja a lábát, az viselje el, ha ribancnak nevezik. A meghurcolt Ane kolléganői többségében sem talál támaszra, akik vagy osztják férjük véleményét, vagy épp attól félnek, hogy a botrány miatt leépítések jönnek, ezért szólítják fel hallgatásra. A meggyötört nő szála az egyik legerősebb a sorozatban, szívszorítóan mutatja be a zaklatás egyik formája alól kitörni próbáló nők kálváriáját, de azt is, mitől ennyire nehéz mindez: mert még ha elő is mer állni az igazsággal, semmi sem garantálja, hogy nem lesz hatványozottan rosszabb a helyzet. Sőt, sajnos ez a valószínűbb végkimenetel.
Míg maga a témafelvetés izgalmas, a kivitelezés már problémás. Az Intimitás egyértelműen a nők mellett foglal állást, és a kelleténél sokkal gyakrabban pufogtat teljesen felesleges szájbarágással feminista közhelyeket.
- Te nem hős vagy, csak egy felelőtlen nő;
- nincsen szükségünk ilyen feminista mártírokra;
- zaklatók az áldozatok, te meg csak egy ribanc, aki belerondít mások életébe
– a probléma gyökere anélkül is érthető lenne, ha nem adnának a férfi karakterek szájába menetrendszerűen hasonló mondatokat, hogy így sokkal harciasabbnak tűnjön Malen küzdelme az egyértelműen hímsovinisztának bemutatott hivatali közegben. A sorozat ennek megfelelően kifejezetten mostohán bánik a férfi karakterekkel: és ezt szintén nem túl elegáns módon igyekeznek is a legtöbb jelenetében szituációidegen mondatokkal hangsúlyozni.
Az Intimitás egyik nagy problémája tehát az, hogy túl didaktikus, gyakran hangzanak el benne olyan párbeszédek, amelyekről ordít, hogy élő emberek sosem beszélnének így, de a tanulságot valakivel fel kellett mondatni. Ezt hangsúlyozza a narrálás is, amely néha kicsit követhetetlen módon vált mesélőt, de leggyakrabban az öngyilkos lány összegzi szomorú bölcsességekkel az életét, amelyek – minden szájbarágósság ellenére – a legtöbbször betalálnak. Az sem segít rajta, hogy a nyolc rész érezhetően túl sok erre a történetre, főleg azért, mert láthatóan nehezen tudja megtartani az egyensúlyt a szálak és a műfajok között. A hibákat némiképp feledteti, hogy meglepően szépen fényképezték a sorozatot, beállításai rendre izgalmasak és szemkápráztatók, ez valamennyire eltereli a néző figyelmét a nyilvánvaló gyengeségekről.
Az Intimitás iskolapéldája annak, amikor egy rendkívül fontos témát csak félig sikerül jól megfogni, az izgalmas start után ki-kicsúszik az alkotók kezéből a gyeplő. Valamiért azonban mégis beszippant, talán épp azért, mert szexvideó ide vagy oda, valójában hétköznapi traumák áldozatainak túl ismerős dilemmáit látjuk. Olyan emberekét, akik próbálnak elevickélni a mindennapokban, és akik bizonyítják: mindenkinek vannak nehézségei, amelyekről nem szégyen beszélni – még akkor sem, ha nem virít ott az illető szexvideója minden telefonon.
Intimitás (Intimidad), 2022, a nyolc epizód elérhető a Netflix kínálatában. 24.hu: 6/10
