A könyv hagyományosan a legolcsóbb kulturális termékek egyike. A hazai nagyvárosokban, különösen Budapesten ma is számos antikvárium működik, ahol párszáz forintért már lehet használt könyvet vásárolni, ahogy a forgalmas tereken az utóbbi években feltűnt könyves szekereknél is. Sok antikvárium kínálata fellelhető az interneten, amivel elvész ugyan az üzletekben kutakodás izgalma, ám hatékonyabban érhetjük el, amire szükségünk van.
Más a helyzet, ha új könyvet vásárolnánk. A koronavírus-járvány alatt – részben a betiltott műanyag csomagolóanyagok pótlása, részben a házhozszállításhoz használt kartonpapír iránti növekvő kereslet miatt – jelentősen drágább lett a cellulóz, vele együtt a könyvnyomtatáshoz szükséges papír. Orgován Katalin, a Nyomda- és Papíripari Szövetség elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, becslése szerint 2021 őszén a papír átlagosan 50 százalékkal került többe az egy évvel korábbi árakhoz képest, míg az idén januárban már kétszer annyi volt.
A Pénzcentrum áprilisban kérte ki a KSH-tól a tíz legnagyobb példányszámban eladott könyv átlagárát az utóbbi tíz évre vonatkozóan. Ez alapján 2012 és 2021 között 3420 forintról 4190 forintra nőtt a könyvek átlagára. A G7 cikke szerint a két nagy kiadói csoportnál is látszik az áremelkedés: a Líra az utóbbi három évben előbb 7,5, majd 4 százalékos áremelést hajtott végre, a Libri-Bookline-nál forgalmazott könyvek átlagára pedig öt év alatt ötszáz forinttal nőtt. A papírhiány miatt az év második felében tovább emelkednek majd az árak, egyelőre nem látható, illetve kiadónként, kiadói csoportonként nyilvánvalóan eltérő mértékben.
Új könyvet, minél olcsóbban
A rohamos könyváremelkedés tudatában látogattunk ki az idén június 9. és 12. között rendezett Könyvhétre, azzal a szándékkal, hogy minél több új, de olcsó könyvet vásároljunk, méghozzá tízezer forintos keretből. Egy könyvesboltban ennyi pénzért kettő, esetleg három új könyvet engedhetünk meg magunknak, a Könyvhéten azonban tudtuk, hogy más lesz a helyzet. Szinte minden kiadó hagyományosan komoly kedvezményekkel készül a rendezvényre: általában 20 százalékot engednek a könyvek borítóárából, de nem ritkák az ennél jelentősebb akciók sem.
Ugyancsak elhatároztuk, hogy egy kiadótól csak egy könyvet veszünk, méghozzá azért, hogy ne egyetlen, kivételesen gáláns könyvkiadó árképzési gyakorlata alapján alkossunk képet a kedvezményekről. E szabály alól végül tettünk egy kivételt, és valahol két könyvet vásároltunk, méghozzá azért, mert annyira olcsók voltak, hogy nem tudtuk otthagyni őket.
Várakozásainkkal ellentétben nemcsak pár évvel ezelőtti, hanem egészen friss kiadású darabokat is, noha tény, hogy a nagyobb presztízsű kiadók premierkönyvei kimaradtak a szórásból. Lássuk a bevásárlás eredményét, amely nem más, mint a tegnapi könyvek dicsérete, egyúttal az olcsó könyvek iránti olthatatlan lelkesedésünk kifejezése.
Márton László ezredfordulón megjelent Árnyas főutcája szerintünk az egyik legfontosabb kortárs magyar regény, ott a helye – hogy csak néhány másik kedvencünket említsük – Parti Nagy Lajos Hősöm tere, Borbély Szilárd Nincstelenek és Bartók Imre Jerikó épül című műve mellett a magyar történelmet, illetve félmúltat értelmező, nagyszabású regények sorában. Koncepciója ugyan valóban nagyszabású, de Márton alig százharminc oldalon számol be egy észak-magyarországi kisváros zsidó polgárainak elpusztításáról, főként a harmincas-negyvenes évek fordulóján játszódó, de az időben vissza- és előre is utaló jelenetekben elbeszélve.
„Idegenkedve, szánalommal keveredő gúnnyal, olykor pedig fölháborodással beszéli el a magyar zsidóság asszimilációs stratégiáinak a hétköznapi élet kisebb elemeiig lehatoló groteszk példáit, a magyarnak vélt, valójában mindenoldalúan önvesztő historizálás, képvilág és allegorizáló példatár átvételét és használatát, ezt a sajátos, magyar-zsidó öngyilkossági műveletet, illetve hiábavaló erőlködést, gondolkodásban és életformában egyaránt” – írta a regényről Balassa Péter. A 2015-ös, második kiadást 2990 helyett 1000 forintért találtuk meg a Kalligram kiadó olcsókönyves állványán.
Mai napig odavagyunk az indiántörténetekért, ezért öt évvel ezelőtti megjelenése óta figyelemmel követjük, mikor akciózzák le végre Joseph Boyden a 17. századi Észak-Amerika vadonjában játszódó, huronok és irokézek nemzedékek óta tartó háborúskodásáról tudósító regényét, Az orendát. Rusznyák Csaba a Geekz blogon közölt recenziójában úgy fogalmaz, a kanadai szerző „briliáns narratívát sző mélységesen emberi, színes és gyarló karakterekből, ritka éleslátással ütköztetett kulturális különbségekből, szédítő történelmi távlatokból és olyan szemléletmódból, amely állásfoglalás és ítélkezés nélkül képes beszélni mind az indiánok barbár szokásairól, mind pedig a kolonizáló Európa népirtó bűneiről – és ezen a vékony jégen tárgyilagos, ám valahol mégis költői és meditatív prózával táncol végig”. A költői és meditatív prózára 3990 helyett 1000 forintot költöttünk a Jaffa Kiadónál.
Dennis Lehane-t a magyar olvasók is jól ismerik, ha máshonnan nem, a bűnügyi regényeiből készült filmek miatt: Ben Affleck a Hideg nyomont és Az éjszaka törvényét is Lehane-könyv alapján rendezte, míg Clint Eastwood a Titokzatos folyót, Martin Scorsese a Viharszigetet adaptálta. Az amerikai sikerszerző itthon ellentmondásos fogadtatásban részesült: bizonyos könyvei jól fogytak, másokat azonban visszafogott érdektelenség övezett. Ennek tudható be, hogy az Egymásba veszve című, magyarul 2017-ben megjelent thrillert 3680 helyett 1000 forintért vehettük meg az Agave Kiadótól, amely egyébként az utóbbi években rokonszenves elhivatottsággal viselte gondját a szerző könyveinek.
Megszokhattuk, hogy a képregények még a sima könyveknél is drágábbak, főleg a színes rajzokat tartalmazó, hosszabb kötetek. Még szerencse, hogy a legkiválóbb mai magyar karikaturista, Marabu fekete-fehérben rajzolta meg a Hé, Dodó! című kötetben összegyűjtött képsorokat, amelyekben legidiótább teremtményeit, a minduntalan a létezés abszurditásával szembesülő, ám erre tökéletesen ostoba válaszokat adó dodókat lépteti fel. Az eredetileg a Kretén magazinban közölt stripek először 2006-ban jelentek meg összegyűjtve, 2019-ben pedig másodszor is, a Fumax kiadó gondozásában. Utóbbi kiadásra csaptunk le, 2200 forint helyett 1000-ért.
Szeretjük az ezerforintos könyveket, de még jobban a 300 forintosakat. Ennyiért azért a Könyvhéten sem könnyű vásárolni, a Holnap Kiadó viszont rendszeresen egy doboz tej áráért adja régi készletének bizonyos darabjait. Itt gondolkodtunk el a legalaposabban, hogy valóban szükségünk van-e ezekre a kötetekre, de utána ismét rápillantottunk az árcédulára, amely a papírhiány következtében lassan önmagában kerül 300 forintba, és nem haboztunk tovább.
William Somerset Maugham Színház című regényét azért választottuk, mert szeretjük Szabó Istvánt, aki ebből rendezte a Csodálatos Júliát. Ha egyszer sok időnk lesz, elolvassuk a könyvet, majd újranézzük a filmet, amit egyébként is elfelejtettünk már. Az eredetileg 2500 forintba kerülő Színház mellett a Michel Foucault ma című francia kismonográfiát szereztük meg, amit 1900 forintról akcióztak le. A címe az eredeti megjelenés éve miatt inkább az lehetne: „Michel Foucault 2004-ben”, de a roppant hatású filozófus életműve ugyanúgy aktuális ma is, mint húsz éve, úgyhogy némi spét nem tántorított vissza minket.
Úgy képzeljük, egy Dennis Lehane- vagy Márton László-könyv bármely művelt magyar olvasót érdekelhet, azt viszont teljesen megértjük, ha valaki soha nem tervezi elolvasni Murányi Gábor A sajtó szövedéke – Huszadik századi laphistóriák című, rosszmájú vélekedések szerint altató helyett is felírható művét. Megértjük, de nem értünk egyet. A jeles sajtótörténész régi újságokról, többek között a szélsőjobbos Egyedül Vagyunkról és a kuriózumértékű Testi Hírlapról írt cikkei mellett hírlapíró-portréi és a Magyar Nemzetről szóló tanulmányai is helyet kaptak a 2018-ban megjelent válogatásban. Sajtótörténeti szövegeket olvasni egyszerre ér fel történelemleckével és kultúrtörténeti tájékozódással, arról nem is beszélve, hogy szórakoztató anekdotákat is remélünk a könyvtől. A Kronosz Kiadó 4350 helyett 1740 forintért adta, arra hivatkozva, hogy a kötet megázott a csütörtöki viharban, de a mi példányunk hibátlan állapotú.
Frissen vásárolt könyveink közül az egyetlen idei megjelenés az Európa Kiadó Kapszula Könyvtárának egyik darabja, Szántó Piroska Akt című prózakötete. A Kapszula sorozat szerkesztői egyaránt válogatnak jól ismert és itthon kevesebb figyelmet kapott klasszikusokból, jó ízléssel, sok női szerzőt be- vagy visszahozva a köztudatba. Ráadásul a „kötelező olvasmányos” magyar könyvsorozatok jellemzően lehangoló kiállításához képest egységes és egészen elfogadható dizájnnal teszik elérhetővé az egyes darabokat. Az elsősorban festőművészként és grafikusként, illetve Vas István özvegyeként ismert Szántó Piroska memoártöredékei a huszadik századi magyar irodalom nagy alakjairól tartalmaznak kicsi, intim portrékat, megfigyeléseket. Aki szereti Vas lenyűgöző memoársorozata, a Nehéz szerelem köteteit, annak Szántó könyvére is feltétlenül szüksége van. Mi 1999 forint helyett 1600-ért szereztük meg.
Gondoljunk a gyerekekre is! A kisebb és nagyobb gyerekeknek szóló könyvek között a rövid terjedelem miatt a mai napig találunk borítóáron is olcsó darabokat, ezért utolsó kétezer forintunkkal az ifjúsági kiadók standjai felé vettük az irányt. Végül megengedtük magunknak azt a luxust, hogy olyan könyvet vásároljunk, amire egyáltalán nem is adtak kedvezményt. A kulturális egyesületként működő Csirimojó Kiadó borítóáron kínálta a portékáit, viszont könyvjelzőt és plakátot is kaptak tőlük a vásárlók. Joanna Gebal és Monika Zborowska tüneményes Nézz fel az égre! sorozatának második kötetét választottuk, amely egy- és kétéves kisgyerekeknek meséli el, mit látunk, ha felnézünk az égre. A tizenhat lapból álló könyvecskéért 1990 forintot fizettünk, tehát bevásárlólistánk legdrágább darabjáról van szó. Magyarázatként elég, ha csak annyit mondunk, hogy amíg A sajtó szövedékét még egyszer sem, ezt a könyvet a vétel óta már kilencszer elolvastuk.
