Ahogy a sorozatipar egyre nemzetközibbé válik, úgy készül egyre több, a nemzetközi piacra szánt sorozat, mely a gyártó országok történelmében gyökerezik, ám külföldön is érdeklődésre tarthat számot. Ezen belül már külön kategóriát képeznek a hidegháború idején játszódó, titkosszolgálati vonalon mozgó történetek, melyek közül több is szép sikert aratott az elmúlt években, pedig voltak köztük olyanok is, amelyek inkább az aktuális hazai közönség számára lehettek elsősorban érdekesek. Még tíz-tizenöt éve is nehéz lett volna elképzelni, hogy bárkit is érdekelt volna egy sorozat a 20. századi finn vagy a portugál történelem egy-egy szeletéről, most pedig mégis ez a helyzet: a nagy streaming-szolgáltatóknak köszönhetően ezeknek a niche műfajoknak is jut hely.
Az angolszász országokban régóta népszerű hidegháborús kémthrillerek kimondottan divatosak lettek a kontinentális Európában is, és ebbe a mezőnybe érkezett most meg az HBO Max magyar sorozata, A besúgó is. Bár ez a többieknél kevésbé történelmi sorozat, néha még egy young adult drámára is jobban emlékeztet, sőt, a kémtevékenység is korlátozott benne (ez az egyedüli sorozat a tárgyaltak közül például, ahol nem hal meg egyik szereplő sem), a titkosszolgálati vonal és a hidegháborús közeg miatt azért egyértelmű a rokonság. Van tehát összehasonlítási alap a zsáner eddigi darabjaival: miben különbözik és hogyan illeszkedik a nemzetközi trendbe a magyar sorozat?
Volt egyszer két Németország (2015–2020)
A legnagyobb név kétségtelenül a német Deutschland 83, illetve további évadai, melyek közül a harmadik, a Deutschland 89 fejezte be a történetet 2020-ban. A Deutschland 83 (Volt egyszer két Németország címmel vetítette nálunk az RTL Klub) az első, nagy nemzetközi sikert elérő német sorozat volt, amely megmutatta, hogy a hidegháború német fejezetét hogyan lehet szórakoztató thrillerként eladni.
Mely történelmi epizódot mutatják be? A két részre osztott Németország önmagában elég hálás téma, ezen belül a Stasi és annak külföldi hírszerző szerve, a HVA működése került a középpontba.
Mekkora a tét? Óriási. Az első évadban konkrétan a harmadik világháború veszélyét kell elhárítani, a későbbiekben pedig az NDK jövője és fennállása kerül veszélybe.
A sztori: Anna Winger és Jörg Winger sorozatának főhőse egy kelet-berlini határőr, Martin Rauch (Jonas Nay), akit a Stasiban magas rangot betöltő nagynénje (Maria Schrader) átirányít a hírszerzéshez, és Kolibri fedőnéven az NSZK-ba dobják át, ahol egy meggyilkolt katona személyazonosságát veszi fel. Kolibri aztán egyből az események sűrűjébe kerül, mint ahogy a következő évadokban is rendre ott van a Stasi nemzetközi kavarásainak középpontjában.
Hangvétel: Egyértelműen ez a sorozat áll a legközelebb A besúgóhoz, ennek a hangneme a legkönnyedebb, és itt is egybeesik az ügynöksztori egy felnövéstörténettel. Olyannyira, hogy Martin sem önszántából lesz ügynök, és egyszerre próbál két kapura játszani, miközben a sorozat konzekvensen lecsapja azokat a magas labdákat, amelyek az NDK és az NSZK politikai/gazdasági berendezkedése közötti különbséget hivatottak illusztrálni, az Adidas cipőtől kezdve a keletnémet szemnek hihetetlen, zsúfolt szupermarketig.
Történelmi hűség: Rendre megtörtént történelmi események köré épül a forgatókönyv, és Martin amolyan Zeligként ott téblábol a nyolcvanas évek számos híres eseménye hátterében, legyen az a NATO és a Varsói Szerződés közötti konfrontációval fenyegető Able Archer hadgyakorlat vagy éppen a romániai forradalom Temesváron. Azaz az alkotók valós történelmi helyzetekbe helyeztek bele fiktív karaktereket olyan szituációkat teremtve, amelyek akár meg is történhettek volna, persze nyilván tekerve rajtuk egyet a sorozat kedvéért (ezek az első évadban egész jól működtek, utána egyre kevésbé).
Korhűség: A sorozat első évada az AMC-hez tartozó Sundance TV és a német RTL közös produkciója volt, láthatóan aránylag komoly költségvetéssel, és nagyon erős produkciós designnal. Sem a díszletekben, sem a szereplők megjelenésében nem nagyon lehetett hibát találni. A második évadban az Amazon Prime is beszállt, a sorozat is nemzetközibb lett (az évad egy része egyenesen Afrikában játszódik), a harmadik sajnos ezen a téren is összecsapottnak tűnt.
Popkultúra: Különösen az első évad nagy súlyt fektet a popkulturális utalásokra és a korabeli slágerekre (mindjárt a főcímben is a Major Tom szól, a német új hullám egyik legnagyobb sikere), a későbbi évadokban ez egyre kevésbé érhető tetten.
Eszmélet (Bez vedomi, 2019)
Az HBO Europe saját gyártású cseh sorozata a rendszerváltás idején játszódó kémthriller (bővebben itt írtunk róla), és Ivan Zacharias második saját sorozata volt az HBO-nál a kiváló Pusztaság után.
Mely történelmi epizódot mutatják be? A bársonyos forradalom idején játszódik, 1989 utolsó hónapjaiban, amikor az addig szilárdan álló állampárti diktatúra pár hét leforgása alatt összeomlik a nemzetközi változások hatására.
Mekkora a tét? Először egy ember élete, de menet közben kiderül, jóval több annál.
A sztori: A hegedűművész Maria (Tatiana Pauhofová) ellenzéki férjével, Viktorral (Martin Mysicka) tizenkét év után látogat haza Londonból. Brit állampolgárként abban bíznak, Viktort se látja veszélyesnek a rendszer többé. Nem is tévedhettek volna nagyobbat: már az első este elüti őket egy autó, Maria pedig arra tér magához a kórházban, hogy Viktor eltűnt. Nekilát, hogy ő maga fejtse meg a rejtélyt, noha több ország titkosszolgálata is dolgozik a megoldáson.
Hangvétel: Az Eszmélet feszes és paranoid thriller, könnyedségnek és nosztalgikus visszarévedésnek semmi nyoma. Életveszélyes világba csöppenünk, a nemzetközi enyhülés ide még nem gyűrűzött be, miközben szabályos kémdrámát láthatunk lassú tempóval, kevés akcióval.
Történelmi hűség: A történet teljes mértékben fikció, és néhány karakterre koncentrál csak, még maga a forradalom is csak a háttérben történik meg. A sorozat legfőbb állítása, hogy a titkosszolgálatoknak is megvolt a maguk szerepe a nagy átmenetben, ezért zordabb világot mutat be talán a valóságosnál, ám ennek is köszönhetően tud bevinni a sorozat egy gyomrost a nézőknek a végén. A titkosszolgálati szál viszont nagyon hitelesnek tűnik, és ebben komoly szakértők segítségét is igénybe vették a készítők.
Korhűség: Hatalmas a kontraszt A besúgó színpompás, nosztalgikus megjelenésével szemben: az Eszmélet a haldokló szocializmus mindennapjait idézi meg. Prágát bravúrosan maszkírozza szürke, kopott és szegényes várossá, amilyen tényleg volt akkoriban, de a szereplők megjelenése ugyanilyen tökéletes. Ez a külső megjelenés az Eszmélet talán legfőbb erénye, és mintha erre az HBO költségvetéséből is több jutott volna.
Popkultúra: Itt semmi nosztalgia nincs, ennek megfelelően szinte zéró a szerepe.
Árnyékvonalak (Nyrkki, 2019–2021)
A finn sorozat két évadot ért meg eddig, több nemzetközi streaming-szolgáltatóra is felkerült, de nem a nagyokra. Nálunk az Epic Dramán látható az anya-lánya duó, Kirsti és Katri Manninen kémsorozata.
Mely történelmi epizódot mutatják be? Az 1950-es években Finnországnak nagyon óvatosan kellett egyensúlyoznia a Szovjetunió és az USA között, Helsinkiben pedig ezért élénk titkosszolgálati tevékenység folyt. A sorozat első évada 1955-ben, Urho Kekkonen elnökké választása idején játszódik, a második egy évvel később.
Mekkora a tét? Finnország jövője forog kockán.
A sztori: Helena (Emmi Parviainen) Amerikából hazatérve keresztapja révén bekerül egy titkos akciócsoportba, mely Finnország érdekeit próbálja érvényesíteni mind a CIA, mind a KGB ügynökeivel szemben, akik az elnökválasztást is a saját érdekeiknek megfelelően manipulálnák.
Hangvétel: Az Árnyékvonalak erősen noir beütésű kémthriller, ám tartalmaz egy hangsúlyos magánéleti szálat is, Helena rejtélyes előéletét. A sorozat a feszültséget humorral próbálja oldani, de közben könyörtelen, helyenként brutális leszámolások tanúi lehetünk, és újra megbizonyosodhatunk róla, hogy kémnek lenni nem életbiztosítás.
Történelmi hűség: Fikció ugyan, de a Deutschland sorozatokhoz hasonlóan itt is konkrét történelmi események mentén bonyolódik a cselekmény. Olyannyira, hogy valós történelmi szereplők – politikusok, mint a már említett Kekkonen és Juho Kusti Paasikivi vagy a társasági élet befolyásos szereplője, Tabe Slioor – is feltűnnek, vagyis pont az ellenkező utat választották, mint az inkább a bulizó egyetemistákra fókuszáló A besúgó. Az már nem is újdonság, hogy a szovjetektől és az amerikaiaktól is egyenlő távolságot tart a sorozat, de míg előbbiekhez sikerül valamelyest közel kerülni, az amerikaiak ábrázolása kicsit ügyetlenre sikerült, és a forgatókönyv kedvéért igazi amatőröknek tűnnek, miközben Helena könnyedén válik szuperkémmé komolyabb kiképzés nélkül is.
Korhűség: Fogalmunk sincs, milyen hely volt Helsinki az ötvenes években, de valami ilyesmire gondolnánk, amilyennek a sorozatban bemutatják. Rendkívül sötét tónusok dominálják a képernyőt (másfél év távlatából már úgy maradt meg, hogy fekete-fehér volt a sorozat, pedig nem is), és elég stílusos a sorozat megjelenése.
Popkultúra: Egy-két kikacsintást leszámítva minimális a szerepe.
Gloria (2021)
A Netflix első portugál sorozata egyben a valaha volt legdrágább portugál tévésorozat is, 6 millió eurós költségvetésből készült az (egyelőre csak egy) évad. Az alkotója, Pedro Lopes számos sorozatot jegyzett már forgatókönyvíróként, de ezzel a történelmi kémdrámával léphetett ki a nemzetközi porondra.
Mely történelmi epizódot mutatják be? A Salazar-diktatúra utolsó évében, 1968-ban vagyunk. Az elkötelezetten antikommunista Portugália NATO-tag ugyan, de különutas politikája lehetővé teszi, hogy a szovjet titkosszolgálat is megjelenjen. A cselekmény fő helyszíne a valóban létező RARET rádiós átjátszóállomás, mely a Szabad Európa Rádió műsorát sugározta keletre. Mindeközben Portugália egyre kétségbeesettebben próbálja összetartani düledező gyarmatbirodalmát is.
Mekkora a tét? Egy ügynök élete, de valójában a hidegháború és Európa sorsa.
A sztori: Joao Vidal (Miguel Nunes) mérnökként állást kap a RARET-ben, ám valójában a KGB ügynöke, aki egyrészt eltűnt ügynöktársát keresi, másrészt a CIA aktivitását kell megzavarnia. A helyzetet bonyolítja, hogy Joao apja a rezsim egyik magas rangú vezetője, aki közeli kapcsolatban áll a rettegett portugál titkosrendőrséggel, a PIDE-vel is.
Hangvétel: Lassan kibomló, de profin építkező kémdráma, mely nem szépíti az ország múltját sem, legyen szó az Estado Novónak nevezett rezsim könyörtelen gyarmati háborújáról, brutális rendőrségéről vagy a paraszti, katolikus réteg elmaradott attitűdjéről. A sorozat elegáns megjelenésével egyensúlyozza a nem kevés erőszakot.
Történelmi hűség: Joao Vidalt az alkotók afféle James Bond-lightként képzelhették el, így kétségtelenül kap egy kalandfilmes gellert a sorozat. A társaihoz hasonlóan a Gloria egyik gyengéje is az amerikaiak ábrázolása, akik itt is kellően buták ahhoz, hogy Joao a bolondját járathassa velük. De ezt leszámítva kevés panaszunk lehet.
Korhűség: Ha dicsértük az Eszmélet és a Volt egyszer két Németország megjelenését, akkor a Gloria egyenesen látványpornó, mely leginkább a Mad Men idealizált, de gyönyörű hatvanasévek-ábrázolását idézi meg. A korabeli amerikai formatervezés legjavát felvonultató RARET díszlete maga a csoda, de nem lehet panaszunk a nagypolgári lisszaboni hátterekre sem, a vidék pedig szintén gyönyörű. Lehet, hogy a valóság szakadtabb volt ennél, de ezen a produkciós designon tényleg meglátszik a rekordköltségvetés.
Popkultúra: Rádióátjátszóban játszódik a sorozat nagy része, ezért komoly szerepet kap a zene, és kifejezetten erős a soundtrack is. Ha nem is annyira központi téma ez, mint A besúgóban, itt sem mellékes, hogy a hatvanas években vagyunk, ahol a hangmérnökök titokban Beatlest másolnak.
