Túlméretezett óriás kerülhet a Gellért-hegy oldalába – ezzel a címmel hívtuk fel a figyelmet egy évvel ezelőtt a kormány által százmilliárdokkal kitömött oktatási központ, a Mathias Corvinus Collegium új, a Somlói útra tervezett központjának győztes tervére.
A Balassi Intézetnek hosszú időn át otthont adó modern épületek lebontása után azok helyére kerülő óriás nemzetgazdasági szempontból kiemelt munkálatai április elsején, két nappal az idei országgyűlési választások előtt jutottak el az építési engedélyig, ennek kapcsán a nemsokára a Somlói út felé néző homlokzatok, illetve azok környezetének várható képe is publikussá vált – ezt akkor külön cikkben mutattuk be, amiben kifejtettük:
A népi építészetet száz évvel ezelőtt a kortárs modernnel összekapcsolni vágyó Kós Károly nyomdokain haladni kívánó, a XXI. századot azonban nem értő, sőt, leginkább egy páncélos vitéznek öltöztetett robotokat felvonultató nemzeti sci-fibe illő leendő MCC-központról most újabb látványtervek kerültek elő – ezek egy részét az intézmény juttatta el a szerkesztőségünkhöz –, sőt, nem várt részletekre is fény derült.
A szerdai sajtótájékoztatón – amiről az Építészfórum hosszan tudósított – a terveket bíráló bizottság társelnöke, az Ybl-díjas Kálmán Ernő és Sulyok Miklós művészettörténész előbb az egyetlen kétszeres Ybl-díjas magyar építésznő, Pázmándi Margit (1930-1995) tervei nyomán született, előbb a Munkásőrség központjakánt működő régi épületet elemezték: azt külsőségében erősnek, határozottnak nevezték, ami formájával, illetve zöld árnyalatával is a katonai erőt szimbolizálta.
Az új épület vezető tervezője, Ferencz Marcel (NAPUR) ezután a bontásra ítélt ház gépészeti, illetve a statikai jellemzőinek bemutatásával indokolta a kiradírozás szükségességét.
Nem ez volt azonban az esemény legerősebb része, hiszen a mindezeket követő kerekasztal-beszélgetésen bejelentették:
Sulyok ennek kapcsán kifejtette:
A szakember hozzátette: a kor építészeti közege sem számolt azzal, hogy az örök időknek tervez, ez pedig leginkább az anyaghasználatban érhető tetten – az azonban egyértelmű, hogy a korszak legjobb munkáit vétek elbontani, hiszen
fejezeteket nem foszthatunk meg teljesen történelmünkből.
Az esemény zárásaként Ferencz új épületével kapcsolatos prezentációjában – ahol egy Budát nyugatról mutató 1471-es ábrázoláson látható épületek, illetve a saját munkája közt is párhuzamot vont – kiemelte:
Az eseményen néhány belső részlet is láthatóvá vált – a kontrasztos terek nem sokat árulnak el a leendő épületről, az azonban látszik, hogy a tervezők valóban a multi környezettől való minél távolabb kerülésre, illetve az egyszerűség elkerülésére fektették a hangsúlyt, hiszen egyetlen irodaház, illetve diákkollégium sem operál hasonló, sokszor minimalistának nevezett belsőkkel:
