A tervek szerint a következő tizenkét évben gyökeresen átalakuló Nyugati pályaudvar a magyar vasúttörténet legfontosabb épülete, hiszen a harmincas években már Sportpalotává alakítani kívánt, idén száznegyvenöt éves Eiffel-csarnokban (1874-1877) megnyitása óta egy pillanatra sem állt le az élet.
Az épületet, illetve környékét azóta többször is átalakították, volt azonban egy olyan részlete, aminek arca ez idő alatt alig változott:
Az 1874 ősze óta használatban lévő, egykor természetes fénnyel bevilágított Hosszú Luk kalandos történetét korábban hosszú cikkben mutattuk be, rámutatva arra, hogy annak átépítésére már a századfordulós is születtek tervek: előbb szélesíteni akarták, majd a csapadékelvezetését voltak képtelenek megoldani, a fejlesztések hiánya pedig megtette a magáét: a két világháború közt az átkelést nehezítő árusok mellett a tolvajok és fegyveres rablók is újra és újra feltűntek a szűk átjáróban, a helyzet pedig a Kádár-korra sem javult igazán, hiszen az eredeti bevilágítókat váltó lámpák folyton meghibásodtak, vagy széttörtek.
Az állapotok az elmúlt években már szinte kibírhatatlanná váltak, hiszen a folyamatosan új graffitikkel végigfújt aluljáró felújításának részleteiről a VI. és XIII. kerület, illetve MÁV nem tudott megegyezni, így
A koronavírus-járvány alatt aztán egyszer csak csoda történt: 2020 végén megjelentek az első, lényegi munkákról szóló hírek, 2021 augusztusában pedig a valódi munkák is elindultak. A BDK Budapesti Dísz- és Közvilágítás Kft., a MÁV , a főváros, illetve a VI. és XIII. kerület által fenntartott részek végül százmillió forintból valósultak meg, sőt, az ügy élére álló Terézvárosi Önkormányzat egyúttal a takarítási, üzemeltetési, illetve közterület-felügyeleti szerepeket is átvette.
A 2021 decemberre tervezett átadásra végül csak most került sor – derül ki az I bike Budapest szombati Facebook-posztjából, amin a Bajza utca felőli új lehajtó, illetve a horror- előtagot mostanra elveszített alagút belső tere is jól látható:
