A főváros ötödik legnagyobb lakótelepét, a több mint 12 ezer lakást magában foglaló Füredi utcai lakótelepet a kettes metró építése hívta életre. Megszületésének azonban ára volt: a városvezetés által készített rendezési terv a változó állapotú épületekkel teli kertvárosias negyed, Rákosfalva majdnem teljes egészét kiradírozta a városképből, hogy a helyükre többek közt a dán Larsen-Nielsen cég technológiáját használva megszülető paneleket építsenek.
A jórészt tíz-, de tizenhat-, négy-, illetve ötemeletes tömböket is magukban foglaló házak alkotó telep megszületése felett a kor legismertebb építészei őrködtek: a térszerkezet Mester Árpád, a lakóépületek Gáspár Tibor és Vadász György, a közösségi terek Ágoston Miklós, az üzletek Vadász György, az iskolák és óvodák pedig Kévés György tervasztalán születtek meg, 1978-ra pedig mind elfoglalták a helyüket a területen.
Az utcák felé mutatott képük évtizedeken át változatlan maradt, az utóbbi évek panelprogramjainak köszönhetően azonban sok esetben nem csak jobb szigetelést, illetve felújítást kaptak, hanem különböző mintázatok is kerültek rájuk.
Ez a változás önmagában talán egyáltalán nem tűnik érdekesnek, a Vezér utca 71. egyik véghomlokzata előtt azonban nem lehet szó nélkül elmenni, hiszen annak kék részei a megfelelő napszakban nézve beleolvadnak a felhőtlen égbe, azt az érzetet keltve, mintha egy S alakú épületet néznénk éppen – vette észre Varga Csaba, aki a Füredi utcai lakótelep saját Facebook-csoportjában osztotta meg a képeit:
